A Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinata jóváhagyta a kormány és az MRE közötti új megállapodást, amelyet október 4-én írtak alá. A testület erről szerdai tanácskozásán, zárt ülésen döntött, írja az MTI.
A zsinati nyilatkozat szerint az egyház köszönetét fejezi ki a kormánynak, hogy elfogadta az MRE kezdeményezését a korábbi, 1998-ban kötött megállapodás megújítására. A zsinat emellett
köszönetet mondott a tárgyalásokat lefolytató kormányzati szerveknek, a minisztériumok és államtitkárságok munkatársainak, a minisztereknek, valamint Magyarország miniszterelnökének
azért, hogy a kormány a korábbi megállapodás megújításával is kifejezi: nagyra értékeli a református egyház szolgálatát, elismeri, hogy jelentős részt vállal a közfeladatok ellátásában, a közösségek szervezésében és a közjó előmozdításában, illetve üdvözli az MRE társadalomszervező és közéleti törekvéseit.
A „nagyra értékeli” fordulat szó szerint is érthető, a kormány ugyanis több tízmilliárdos nagyságrendben, fejlesztési támogatások tucatjaival segíti a reformátusokat: karácsony előtt 118 milliárd forintot ítéltek meg a hazai egyházaknak. Ebből 24 milliárdot kapott az MRE – a keret nagy része a katolikus egyháznak jutott –, idén pedig megvásárolták számukra a Királyi Zálogház épületét is, amit Lázár János minisztériuma piaci ár felett, 11 millió eurós áron szerzett meg a Zárójel.hu szerint. És ezzel még nem zárták el a pénzcsapot, hiszen négymilliárdos állami támogatással épülhet református iskola Fehérgyarmaton.
Bogárdi Szabó István, az MRE lelkészi elnöke a zsinati ülést megnyitó beszédében szintén köszönetét fejezte ki a kormánynak a reformáció emlékéve programjainak támogatásáért -erre egyébként mintegy 300 milliós keret állt rendelkezésre.
A püspök szólt a református egyház helyzetéről a Református Egyházak Világközösségén (REV) belül, és az egyház ökumenikus kapcsolatairól is. Ezek szerinte „összességében működnek”, egy-két esetben azonban „egysíkúak” és „hiányzik belőlük a partnerség”, mintha a magyar egyháznak a világszervezeten belül csak annyi volna a dolga, hogy elfogadja és aláírja azt, amit elé raknak.
Bogárdi Szabó István emellett javasolta lelkipásztorok kötelező mentálhigiénés szűrését is. Szerinte a lelkipásztorok és családjuk „kiemelten veszélyeztetett közösség”, és noha
az egyház sok mindent tesz a lelkipásztorok lelki és mentális egészségének megőrzéséért, mégis előfordul közöttük is az önpusztítás, az öngyilkosság.
Hozzátette: az egyház hosszú ideje számos programmal, szűrővizsgálattal, lelki gondozással segíti a lelkipásztorok egészségének megőrzését. Ugyanakkor a református püspök szerint vissza kellene tenni a lelkészekről szóló törvénybe azt a tíz éve kivett passzust, amely szerint „a lelkészi életpályamodellhez hozzá kell tartoznia egy mentális alkalmassági vizsgálatnak is”.
„Amíg az önkéntesség elve alapján működik a szűrés, csak az önpusztítás végeredményeivel tudunk szembesülni” – fogalmazott a zsinat lelkészi elnöke.
Bogárdi Szabó István arra kérte a zsinatot, hatalmazza fel az elnökségi tanácsot arra, hogy vizsgálja meg a különböző szintű egyházkormányzati intézkedéseket a lelkipásztorok gondozása területén, és tegyen javaslatot a további szükséges lépések kidolgozására a zsinat következő ülésén.
