Szijjártó Péter 2015 tavaszán bejelentette, hogy júliusban elindulhat a déli nyitás stratégiája, melyben nagy jelentőséget kapott a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH). Az elképzelés középpontjában Afrika és Dél-Amerika állt, ezeken a területeken terveztek hat új kereskedőházat létesíteni: Angolában, Etiópiában, Kenyában, Chilében, Ecuadorban és Peruban.
Jelenleg azonban az MNKH sorra bezárja a kereskedőházakat, az említetteket is. Ugyan a közelmúltban is lehetett hallani a problémáról, melyet eddig nem kommentáltak, most Hajdu Nóra, az Együtt alelnöke közérdekűadat-igénylésére az a válasz érkezett, hogy az MNKH október–decemberben megszüntet több kereskedőházakat: ötöt Latin-Amerikában, négyet-négyet Afrikában, illetve Ázsiában, egyet Európában.
A 24.hu szerint a központi kereskedőház rendszeresen felülvizsgálja az adott célpiacokat, ennek mentén optimalizálják a régiókban működő intézményeket. Úgy tűnik, a déli nyitás nem volt elég jól előkészítve. Szijjártó Péter annak idején nagykövetségekről is beszélt, melyek közül csupán Ecuadorban sikerült megfelelően működő egységet létrehozni, a többi három helyen komoly problémák léptek fel.
Az export fellendítése is kérdéses. Az MNKH és a Külgazdasági és Külügyminisztérium a teljes magyar export növekedésével igazolja a kereskedőházak alapítását, holott az így támogatást kapó házak kevésbé meghatározóak a területen. Afrikába és Latin-Amerikába a magyar export csupán 2-3 százaléka megy, ezzel szemben az EU tagországaiba 80 százalék. A mostanában bezáró kereskedőházak nagyjából másfél évig működtek. Havonta hozzávetőleg 36 millió forintot emésztettek föl, nyitásuk óta körülbelül 600 millió forintnyi közpénz ment el rájuk.
