Egynapos sebészet: 8 milliárdból fejlesztenek a kórházak

Rövidülhetnek a várólisták, és kevesebb az esély a kórházi fertőzésre.

Nyolcmilliárd forint uniós forrásból tizennyolc kórházban építenek ki és fejlesztenek egynapos sebészeti részlegeket 2020-ig, így rövidülhetnek a várólisták, és a pácienseknek nem kell a beavatkozás után napokat az intézményben tölteniük – derült ki az Állami Egészségügyi Ellátó Központ mai sajtótájékoztatóján.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár arról beszélt: idén már kétszer annyi beavatkozást végeztek egynapos ellátásban, mint 2010-ben. De még így is van hova fejlődni, messze nem zárkóztunk fel a nyugat-európai trendekhez. Egy évben 350 ezer olyan eset van az országban, amely egynapos sebészeti ellátásban kezelhető volna. Ez egyébként Ónodi-Szűcs Zoltán szerint nem könnyebb beavatkozás, bonyolultabb, ugyanis az orvosoknak az egynapos sebészeti eljárásoknál alkalmazott laparoszkóppal dolgozniuk. Mégis ez a beteg érdeke, hiszen minél kevesebb ideig tartózkodik az intézményben, annál kisebb az esély arra, hogy valamilyen kórházi fertőzést kapjon el.

Mészáros János, az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár azt emelte ki: infrastrukturális beruházások és gép-, valamint műszerállomány-beszerzés is várhatók. A betegek az új rendszerben elkülönítve, külön erre specializálódott részlegen kapják majd meg az ellátást, mégpedig szakmailag a legmagasabb szintűt. Garancia minderre, hogy akinek nincs legalább ötéves orvosi gyakorlata, nem végezhet ilyen típusú beavatkozást.

Az intézményeknek is megéri az ilyen műtét, ugyanis a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő plusz tízszázalékos finanszírozást ad utána. Mészáros János kitért arra is, hogy míg 2010-ben 135 ezer ilyen beavatkozást végeztek, addig 2016-ra számuk meghaladta a 250 ezret.

Az eseményen elhangzott az is: uniós forrásból 12 ezer – az ellátáshoz szükséges – modern eszközt is beszereznek a kórházak számára. Egynapos sebészeti ellátásban egyébként egyebek között sérv-, visszér-, szemészeti (például szürkehályog-), kézsebészeti, nőgyógyászati, vesekő-eltávolító és fül-orr-gégészeti műtétek végezhetők. Így nincs hosszú várakozási idő, kórházi várólista, a beavatkozások pedig jól tervezhetők. Az ellátó személyzet számára előny, hogy az egynapos műtét során csökken az ügyeleti idő, kevesebb a hét végi munkavégzés.

A sajtótájékoztatón Gamal Eldin Mohamed, a Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Társaság elnöke a projekt kapcsán arról beszélt: 280-nál is több beavatkozás végezhető egynapos sebészetben, a betegutakat pedig pontosan megtervezik. Jelentősen gyorsabb a gyógyulás, az érintettek kevesebb időre esnek ki a munkából. Ő is utalt arra, hogy még van hova fejlődni, hiszen az Egyesült Államokban a műtétek 80 százalékát már ezzel a technikával végzik. A kórház is jobban jár így, hiszen pénzt takarít meg.

Az anyagiak azonban más szempontból is szerepet játszhatnak abban, hogy az orvosok egy része nem részesíti előnyben a kezelés során az egynapos sebészeti ellátást. Ez a tényező pedig nem más, mint a hálapénz. Ha ugyanis benn tartják a beteget, a hozzátartozók hajlamosabbak többet fizetni az orvosnak. Ahogy arról korábban már beszámoltunk, elenyésző azoknak az eseteknek a száma, amikor nem fektetik be egy-egy osztályra a pácienst, pedig 2016-tól már az egynapos ellátás finanszírozására sem lehet panaszuk a kórházaknak.