Okkal feltételezhető, hogy jelenleg nem adottak a tiszta, szabad választás feltételei Magyarországon – summázta véleményét Mráz Attila, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) választási projektfelelőse egy keddi rendezvényen, melyen a jogvédő szervezet meghívására kilenc ellenzéki párt képviseltette magát. A Fidesz és a KDNP ezúttal sem ült le vitatkozni a többiekkel. A TASZ szakértőjének véleményével többé-kevésbé valamennyi párt egyetértett, de azért voltak árnyalatnyi különbségek.
„Korlátozott a szabadsága és a tisztessége a választásnak, de nem ezt hangsúlyoznám, mert a legitimációját meg fogjuk adni. Használjuk ki a még meglévő lehetőségeket, például részt kell venni a választási bizottságok munkájában” – mondta Ferenczi István, az LMP elnökségi tagja. A szocialista Papp Imre szerint az ellenzéki pártok nélkül alkották meg a választási törvényt, így a korábbi kritikák még mindig igazak. Nonszensznek nevezte például, hogy a határon túliak névjegyzékében elhunytak is szerepelnek, azt a névjegyzéket ugyanis egyáltalán nem aktualizálták.
„Ezt a harcot ebben a jogi környezetben kell megvívni, a kormányoldalban nincsen semmilyen fogékonyság az ellenzéki javaslatokra. Az emberek félnek elmenni a politikai rendezvényekre, félnek a retorzióktól” – fogalmazott Seres Krisztina a Jobbiktól. A Párbeszéd részéről Tordai Bence az EBESZ 2014-es megállapításával értett egyet, amely szerint szabad, de nem tisztességes választások voltak, és a helyzet szerinte azóta is csak romlott. A Liberálisok képviselőjét pedig a jelenlegi helyzet nagyon emlékezteti az 1985-ös állapotokhoz: vagyis minden esetben úgy kell tenni, mintha valóban működő testületek bírálnák el a panaszokat. „Nem szabad viccet csinálni abból, hogy mindannyian tudjuk, hogy a választási rendszer nincsen rendben. Olyan választókat próbálunk megszólítani, akik már eddig sem szavaztak, mert eddig sem tartották normálisnak a választásokat” – mondta a Momentumtól Gönczi Gergely. Majd arról értekeztek az ellenzéki pártok képviselői, hogy azért jó volna, ha a szavazókörök többségében lenne baloldali delegált, szavazatszámláló is a választásokon. Ez például a 2016-os kvótanépszavazáson nem igazán sikerült. A Jobbik most szeretne minden bizottságba delegálni, míg a DK azt szeretné, hogy legyen koordináció az ellenzéki pártok között a szavazókörök feltöltéséről.
Bojkottálni egyik párt sem szeretné a 2018-as választást. A Jobbiknál ez a lehetőség a korábbi választások kapcsán sem merült fel, a Párbeszéd szerint a bojkott attól a kevés erőforrástól is megfosztaná az ellenzéket, ami még megvan. A DK szerint ez igazán komolyan a 2014-es önkormányzati választás előtt merült fel, de annak nincs értelme, hogy csak 1-2 párt bojkottáljon, a Momentum elvi és gyakorlati szempontból is kivitelezhetetlennek tartana egy választási bojkottot, a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak pedig szüksége van a kampánypénzre, hogy megvalósíthassák az emberek ötleteit.
