Gulyás: Az illiberalizmus nem mond ellent a liberális alapértékeknek

Az SZDSZ és Brüsszel is előkerült Fodor Gábor és Gulyás Gergely vitájában.

Magyarországon mintegy 7 százalékra tehető a liberális értékeket vallók aránya, ez az adat pedig az elmúlt tizenkét évben szinte változatlan – derült ki a Political Capital és a European Liberal Forum (ELF) tanulmányából. A kutatás szerint a fiatalok (18 és 29 év közöttiek) 12 százaléka tekinthető liberálisnak, az idősek körében (65 év felettiek) mindössze 3 százalékos ez az arány. A Republikon Intézet szerdai konferenciáján ismertetett adatok szerint jelentős eltérés van az egyes országok között a liberalizmus népszerűségét tekintve, az értékek 5 (például Litvánia) és 59 százalék (Svédország) között oszlanak meg.

„A liberalizmus értékeit mára a legtöbb párt magáévá tette, ugyanakkor az Orbán-kormány illiberális retorikája szakíthat az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával” – jelentette ki Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt (MLP) elnöke, aki a konferencián Gulyás Gergellyel, a Fidesz frakcióvezetőjével vitázott. A kormánypárti politikus szerint a miniszterelnök által megfogalmazott illiberális rendszer azonban nem azt jelenti, hogy szakítanak a liberális demokrácia értékeivel. Ez pusztán azt fejezi ki, hogy szembehelyezkednek az SZDSZ által vallott értékekkel – fogalmazott. 

Fodor Gábor úgy vélekedett, hogy a szintén Orbán Viktor által használt „homo brüsszelikusz” kifejezés is roppant káros, mert hosszú távon teljesen szembefordíthatja a társadalmat az európai és uniós értékekkel. „A rendszerváltás utáni Fideszben két lehetőség is felmerült: az egyik oldalon állók szövetséget kötöttek volna az SZDSZ-szel mint a másik hazai liberális párttal, míg a másik oldalon állók inkább harcoltak volna ellene mint vetélytárs ellen. Akkoriban kifejezetten jó viszony volt a két párt között, Kövér László mostani házelnök például mindkét párt tagja volt, és Fidesz–SZDSZ színekben indult Pápán” – idézte fel Fodor Gábor. Szerinte ugyanúgy megromolhat a viszony Brüsszellel, mint annak idején az SZDSZ-szel. Mindkettő szitokszóvá válhat – fogalmazott, azt is megjegyezve, hogy a kormány a liberalizmusból is ellenséget gyártana.

Gulyás Gergely szerint ugyanakkor a választók sokkal bölcsebbek az ellenzéki pártoknál, és értik, hogy az európai együttműködésnek nincs alternatívája, de ez nem azt jelenti, hogy kritikátlanul el kell fogadni a brüsszeli álláspontot. Úgy vélekedett, amikor a kormányfő azt mondta, hogy Brüsszel nem Moszkva, akkor nem egy elnyomó rendszerhez hasonlította az uniós központot. „A miniszterelnök csak összehasonlította Brüsszelt és Moszkvát, majd arra jutott, hogy a kettő különböző attitűdöt jelenít meg. Moszkva azt jelentette, hogy mindent el kell fogadni, amit ott mondanak, míg Brüsszelben erre nincs szükség” – magyarázta a kormányfő szavait Gulyás Gergely. Mindez szerinte azt is jelenti, hogy Magyarország nem közeledik Oroszországhoz, a két ország kapcsolata pusztán gazdasági.

A politikus egyébként azt állította, hogy nem a kormány tette kampánytémává a menekültválságot, ehhez ugyanis szerinte nem is lenne ereje. Ez a téma volt több európai választás középpontjában is – mondta. Gulyás Gergely kitért a Jobbik béruniós kezdeményezésére is, szerinte ugyanis igen „sajátos”, hogy az a párt áll elő uniós követeléssel, amely deklarálta, hogy elfogadhatatlan az európai uniós tagság. A néppártosodással kapcsolatban megjegyezte, hogy a Jobbik elveszítette az arcélét, mára pedig már nem lehet kizárni, hogy „a korábban szélsőjobboldali Vona Gábor koalíciót köt Gyurcsány Ferenccel és Heller Ágnessel”. Úgy véli, a Fidesz rendszerváltás utáni konzervatív fordulata egészen más volt, hiszen akkor széllel szemben, baloldali közegben hajtották végre a fordulatot. A pártot ráadásul huszonéves fiatalok alapították, de ők sem hagyták el az értékeiket, hiszen a Fidesz továbbra is antikommunista, demokráciapárti párt maradt – tette hozzá.

A választásról szólva Gulyás Gergely azt mondta, hogy ha veszítene a Fidesz, akkor természetesen átadná a kormányzás lehetőségét a győztes formációnak. A 2002-es kudarc után szerinte civil ötlet volt a szavazatok újraszámlálásának kezdeményezése, amihez a Fidesznek „távolságtartó viszonya volt”.

Fodor Gábor a jövő évi voksolással kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy jelenleg 1-3 százalékra mérik őket, de azon dolgoznak, hogy – Nyugat-Európa más államaihoz hasonlóan – megerősödjön a liberális párt.