– Már szeptemberben itt voltam, jó ágyat találtam – mondta mosolyogva a Magyar Nemzet kérdésére egy ötvenes éveiben járó férfi a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Batthyány téri hajléktalanszállásán. – Szekrényem is van, minden szuper ilyenkor – mutatott a viseltes értékmegőrző fémszekrények felé, amelyek tele voltak a korábbi feszegetések nyomaival. Délelőtt 10 órakor minden második ágyon fekvő embereket láttunk, a folyosókon kevesen jártak. A férfi tapasztalata szerint decemberben a földön is emberek alszanak a szállókon.
– El kell érnünk, hogy ne csak fél órára járjanak be a legnagyobb hidegben melegedni a szállókba a hajléktalanok – nyilatkozta pénteken lapunknak Morva Emília, a szeretetszolgálat regionális vezetője, hozzátéve, hogy ha kell, mindent megtesznek, csak ne az utcán aludjon valaki a fagyban. – Ha valaki a földön alszik öt éve, nem lehet meggyőzni azzal, hogy ágyban aludhat – mondta Morva Emília annak kapcsán, hogy sokan visszautasítják a segítséget. Szerinte a legfontosabb, hogy a hajléktalanok bízzanak abban, hogy az igényeiknek megfelelő hajléktalanszállón tudják tölteni az éjszakát, sokaknak ugyanis rossz tapasztalatai voltak. A leggyakrabban az értékeiket féltik, de a máltaiak szerint általánosan javulnak az értékmegőrzési lehetőségek a hazai szállókon. A másik gyakori visszautasítási indok, hogy a kutyáikat nem vihetik be a szállókra, ám a Máltai Szeretetszolgálat az intézményeiben igyekszik biztosítani, hogy kennelekben elszállásolhassák az állatokat is. A hajléktalanok véleményére hatással lehet az is, hogy az egyes szállók eltérően alkalmasak például a mozgásukban korlátozottak számára, így a megfelelő helyre irányítás megalapozhatja a szolgálatok iránti bizalmat és a segítség elfogadását.
Morva kiemelte, hogy sokszor nem tesznek jót az állampolgárok az utcán alvó hajléktalanoknak azzal, ha rendszeresen ételt vagy valamilyen ellátmányt visznek nekik. Ilyenkor ugyanis sokkal nehezebb meggyőzni őket a szolgálatoknak, hogy a téli fagyok idején a szállásokat válasszák éjszakára, mert a törődésért és a személyesen nekik nyújtott segítségért a fagyás kockázatát is vállalják. Morva kifejezetten ajánlotta, hogy álljunk meg és érdeklődjünk az utcán fekvő emberektől, hogy jól vannak-e, de aki teheti, inkább a szolgálatok segítségének igénybevételére próbálja rávenni a hajléktalanokat, akik a meleg szállás mellett ellenőriztetni tudják az egészségi állapotukat, és szakszerű ellátásban tudják őket részesíteni. A szociális munkások telefonon is tanácsot tudnak adni, valamint ha közvetlen segítség kell, egy-két órán belül ki tudják küldeni munkatársaikat.
A szeretetszolgálat pénteken tartotta felkészítő tréningjét a hajléktalanok ellátásában részt vevő szociális munkások számára, 150-en kilenc budapesti körzetben segítik a hajléktalanokat. A november 1-jétől tavaszig tartó krízisidőszakban szélesítik a szolgálati kapacitásokat, megerősítik a hétvégi ügyeletet is. Télen körzetenként átlagosan 25-25 utcán maradt hajléktalannal tudnak foglalkozni – nem számítva a többi szolgálat, például a Menedék Egyesület által lefedett körzeteket.
A regisztrált hajléktalanok és a szakszolgálatok adatai alapján valamivel több, mint tízezer ember él fedél nélkül Magyarországon. A Szociális Ágazati Portál adatai alapján ősz elején 187 olyan hajléktalan volt, aki valamelyik ideiglenes szálló várólistájára jelentkezett. Az ellátásban részt vevő Magyar Szociális Fórum adatai szerint az ősszel megérkezett hideg időben már heten haltak meg kihűlés miatt – erről a Független Hírügynökség írt a napokban. Idén először jogszabályok szerint elrendelhető a „vörös kód”, amely alapján minden szociális otthonnak részt kell vennie a legnagyobb hidegek esetén az ellátásban, például nyugdíjasotthonokban az üres helyekre be kell fogadni éjszakára a rászorulókat.
