Két hónap helyett egy hónapos határidőt kapott az Európai Bizottságtól az Igazságügyi Minisztérium arra, hogy válaszoljon az Európai Bizottság véleményére abban a kötelezettségszegési eljárásban, ami a civiltörvény miatt indult Magyarország ellen. Október 4-én megérkezett a bizottság indoklással ellátott véleménye, innentől számítva kapott egy hónapot Magyarország a reagálásra.
A minisztérium közleményben azt közölte: válaszolnak, de két hónapos határidővel. És visszautasítja, hogy a bizottság „indokolatlan és hátrányos” módon tűz ki határidőket az országgal szemben. Arról nem szólt a közlemény, hogy az Európai Bizottság mit szól az egyoldalú határidő-hosszabbításhoz, sőt az sem derül ki belőle, hogy közölték-e egyáltalán a bizottsággal a döntést.
Az MTI ismerteti a közlemény további tartalmát is: eszerint az Európai Bizottság az általános gyakorlatnak megfelelő két hónapos határidőtől eltérően adott csak egy hónapot magyar válasz kidolgozására, így azt november 5-ig, vasárnapig kellett volna megküldeni.
Felhívták a figyelmet: ezzel a bizottság „öt hónapon belül immáron hetedik alkalommal” ír elő egy hónapos vagy még rövidebb, négy-, illetve kéthetes válaszadási határidőt, így három különösen bonyolult kötelezettségszegési ügyben (kvóta, civil szervezetek átláthatósága, nemzeti felsőoktatási törvény módosítása) kellett párhuzamosan, indokolatlanul rövid határidők mellett megtenni a magyar észrevételeket.
Völner Pál, a tárca parlamenti államtitkára az MTI-nek telefonon elmondta: sérelmezik, hogy a kötelezettségszegési eljárásoknál megszokott két hónapos válaszadási határidőket az unió három ügyben, összesen hét alkalommal lerövidítette. Hat alkalommal egy hónapra, egy esetben pedig két hétre.
Mindhárom frekventált ügy, az egyik a kötelező betelepítési kvóták, a másik a civil törvény, a harmadik pedig a Közép-európai Egyetem (CEU) ügye – hívta fel a figyelmet.
A minisztérium a közleményben egyébként hangsúlyozta: Magyarország eddig minden esetben tartotta a rendkívül szigorú válaszadási határidőket, és minden alkalommal határidő-hosszabbítási kérelemmel fordult a bizottsághoz, amely azt „sommásan, érdemi indokolás nélkül” elutasította.
Álláspontjuk szerint ez önkényesen alkalmazott nyomásgyakorlás, amely „egyértelműen sérti” Magyarország jogát a tisztességes eljáráshoz és védekezéshez. Közölték: mindezekre tekintettel a kormány „úgy döntött”, hogy válaszát az évtizedes gyakorlatnak megfelelő két hónapos határidővel, december 5-ig küldi meg az EB-nek.
