Schiffer András és Novák Előd vitázott a nemzetről

A pódiumbeszélgetés közben a hallgatóság soraiban egy szocialista politikus puffogott, de vitázni nem akart.

Lándori Tamás
2017. 11. 05. 18:04
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár az esemény előzetes hirdetése parázs vita lehetőségét sugallta, inkább baráti beszélgetés kerekedett pénteken a jobbikos Novák Előd és az LMP-s Schiffer András között a Mindset pszichológiai szaklap által Nemzettudat/hasadás címmel tartott pódiumbeszélgetésen.

Pedig a moderátor, Horváth Zsófia mindent elkövetett, hogy felpaprikázza a két meghívottat. Novák Elődöt például azzal, hogy a kisebbségek magyar nemzethez tartozásának kérdésénél ismertette azt az elméletet, miszerint a magyarországi zsidóság még a római légiók rabszolgájaként érkezett a Kárpát-medencébe, ekként tehát előbb voltak itt, mint a magyarok. Novák azonban nem csapott le a témára, inkább annyival rövidre zárta azt, hogy „a véleményemet erről harminc évre titkosítom”. 

A néppártosodás előtti Jobbik verbális ökleként ismertté vált politikus meglehetősen higgadtnak és nyitottnak tűnt. Kiderült, elutasítja az etnocentrizmust, és hogy – bár ostobaságnak tartja azt az Illyés Gyulának tulajdonított gondolatot, miszerint „magyar az, aki annak vallja magát” – maga is egy befogadó nemzetben gondolkodik, amelynek részévé válhat más nép fia is, aki például ismer magyar népdalokat és -meséket, verseket. Meg persze „akinek fáj Trianon”.

Novák Előd úgy érzi, a nemzet sorsát is veszélyezteti a migráció és a politikai korrektség:

„a fehér cápa kihalásától lehet félni nyilvánosan, a fehér emberéről nem”.

A legnagyobb veszélynek a népességfogyást tartja.

Sajnálatosnak nevezte, hogy a baloldal makacsul elutasít nemzeti szimbólumokat, pusztán azért, mert azokat a jobb előszeretettel használja. A kormánypártok részéről viszont többi között a nemzeti szó elcséplését kritizálta; szerinte az, hogy már a cigibolt is nemzeti, olyan, mint amikor Romániában az utcai szemeteskukákat is a lobogó színeire festették. A tudományos akadémiát pedig azért hibáztatta, amiért az őstörténet kutatására nem fordítanak elegendő energiát.

Egyetértettek Schifferrel abban, hogy a nemzet egységének egyik legnagyobb előmozdítója a helyes emlékezetpolitika lenne, de abban volt ellentét, hogy mit és kit hogyan érdemes megítélni. Schiffer szerint a közbeszéd a múlttal kapcsolatban rögeszmék rabja. Novák megjegyezte, véleménye szerint a Jobbik politikai jelenléte vezetett oda, hogy az MSZP ma már saját Trianon-megemlékezést tart. 

Schiffer András azt emelte ki, hogy a globális kapitalizmusban a nemzet új és fontos szerepet kap. Arról is beszélt, hogy szocialista kormányok hatalmas hibája volt, hogy „kizárólag materiális legitimációra” építkeztek, nem véve tudomást olyan immateriális javak fontosságáról, mint a nemzettudat. Hozzátette, „a bolygó nagyobb részén” a nacionalizmus a baloldal sajátja. 

Abban is egyetértés volt a felek között, hogy az európaiság fontos, de nem előzheti meg vagy helyettesítheti a nemzethez tartozást. És hogy mi az a szó, ami először a vitázók eszébe jut a nemzet szóról? – Büszkeség – mondta Novák Előd. – Büszkeség – bólintott rá Schiffer. 

Igazi vitapartnerük egyébként a hallgatóság első sorában ülő szocialista politikus, Puch László lehetett volna, aki a beszélgetés közben végig félhangos megjegyzéseket tett a két meghívottra, vagy nevetgélt az elhangzottakon. Amikor azonban egy szervező felajánlotta, üljön maga is a színpadra és adja elő érveit, nem élt a lehetőséggel.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.