A hallgatók száma alapján folyósított normatíva jellemzően nem fedezi ma az oktatók bérét. Sőt: a veszprémi Pannon Egyetem Környezettudományi Intézetében az úgynevezett fejkvóta alapján járó pénz az oktatók bérének mindössze 30 százalékára elég. Erről az intézet igazgatója, Padisák Judit beszélt, aki a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának novemberi konferenciáján szemléletes példákon mutatott rá a felsőoktatás problémáira. – Kutatási pályázatok segítségével oldható meg jelenleg a finanszírozás. Ha egy évben nincs elég pályázat, abban bízunk, hogy a következő évben ledolgozható az emiatt keletkező hiány – fogalmazott. Az egyetemi tanár szerint azonban a finanszírozás kérdése ennél szélesebb problémára világít rá. – A képzés rövid távon nem termeli, hanem fogyasztja a GDP-t. Bár az infrastrukturális alulfinanszírozottságot némiképp korrigálhatnák a szakképzési támogatások, ez a lehetőség megszűnt. Pedig ezzel a nagyvállalatok támogathatták a számukra fontos képzéseket. A társaságiadó-kedvezmény (tao) viszont nem fordítható a felsőoktatási képzésre. Tudomásul kell venni: a felsőoktatás – ahogy a tudomány sem – nem látványsport – jelentette ki az intézetvezető.
Az állam a kancellároktól hatékony közpénzfelhasználást vár és azt, hogy ne termelődjön újra az intézmények adóssága. Az egyetemi tanár erre úgy reagált, hogy az állam által kinevezett és az intézményi autonómiát alapvetően csökkentő kancellári rendszer bürokratikus akadályokat épített, az adminisztratív leterheltség pedig a négyszeresére nőtt. – Ez az oktatástól és a hozzá kapcsolódó tevékenységtől von el forrásokat. Nemcsak több papírt és munkát, hanem több adminisztratív dolgozót is igényel. Erre forrást pedig a fejkvóta alapján folyósított állami támogatásból vonnak el. Ráadásul a kancellári rendszer bevezetésével bizalmatlanságot is vittek a szisztémába – jelentette ki.
Padisák Judit szerint azonban a finanszírozás és az autonómia sérülése mellett más problémák is vannak, a következmények pedig nagyobb bajokra mutatnak rá. A legtehetségesebb diákok közül sokan el sem jutnak a hazai felsőoktatási intézményekbe, inkább külföldre mennek érettségi után. Az intézményvezető kérdésünkre elmondta, nem érzékeli, hogy több hallgató jelentkezne a természettudományos szakokra, holott a kormány éppen ezt a területet és a mérnökképzést favorizálja. – Hiába mondják, hogy több hallgatóra van szükség a természettudományos képzéseken, ha már a középiskolában megutálják a kémiát, a fizikát, a földrajzot vagy a biológiát. Látványos kísérletekre, a természet jelenségeinek kreatív értelmezésére, jól képzett pedagógusokra és persze kellő óraszámra van szükség. A szakgimnáziumokban a természettudományok összevonásából keletkezett science tantárgy oktatásához azonban a komplex természettudományi oktatásra képzett tanárok és a megfelelő tankönyvek is hiányoznak – magyarázta. Ezt a tárgyat leginkább szemléletes példákon keresztül lehet megközelíteni. Azaz ha egy tanuló begipszelt kézzel megy reggel az osztályba, akkor azon keresztül többek között a csontszövet szerkezetét, a diagnosztikára alkalmazott röntgensugárzás természetét és a gipsz kémiai szerkezetét is meg lehet tanítani. Hozzátette, e tantárgyhoz rugalmas tanterv szükséges, ez azonban a mai centralizált közoktatástól teljesen idegen.
Az intézetvezető az egységes tankönyvekről azt mondta: nem készítik fel a diákokat a felsőoktatásra. Arra a felvetésre, hogy ennek révén elvileg minden diák egységes szempontok alapján készülhet az érettségire, úgy felelt, hiába, ha közben a valós életben kiemelkedően fontos kreatív feladatmegoldásra nem készít fel, nem alkalmazkodik sem a tanár egyéniségéhez, sem pedig a tanulócsoport meglévő tudásához. Ugyanakkor mivel a legtehetségesebb hallgatók külföldre mennek, a szerényebb képességűek (és motiválatlanok) is bejutnak az egyetemre, és náluk az alapvető kompetenciák és tárgyi tudás is hiányzik. – A lexikai tudás nélküli kreativitás áltudományok burjánzásához vezet, amit például az örökmozgó sokszorosan ismételt feltalálása is mutat – jelentette ki.
A problémák azonban már a belépő hallgatóknál is szembetűnők, ezért kénytelen sok egyetem kezdetben középiskolai szinten oktatni, felzárkóztatókat szervezni, folyamatosan számonkérni. – Éppen szerdán írtak a hallgatóim mikrobiológiából zárthelyi dolgozatot. Harmaduk szinte üresen adta vissza a feladatlapot – mondta. Ebben szerinte szerepet játszik, hogy a hallgatók a közösségi média értesítései, az e-mailek és az SMS-ek csilingelése miatt folyamatosan kiugrálnak a tananyagból, ez pedig az elmélyülést akadályozza.
