A felsőoktatás és a tudomány nem látványsport

Padisák Judit állítja, egyes hallgatók komoly lexikai és kompetenciahiányossággal érkeznek a felsőoktatásba.

Az intézetvezető az egységes tankönyvekről azt mondta: nem készítik fel a diákokat a felsőoktatásra. Arra a felvetésre, hogy ennek révén elvileg minden diák egységes szempontok alapján készülhet az érettségire, úgy felelt, hiába, ha közben a valós életben kiemelkedően fontos kreatív feladatmegoldásra nem készít fel, nem alkalmazkodik sem a tanár egyéniségéhez, sem pedig a tanulócsoport meglévő tudásához. Ugyanakkor mivel a legtehetségesebb hallgatók külföldre mennek, a szerényebb képességűek (és motiválatlanok) is bejutnak az egyetemre, és náluk az alapvető kompetenciák és tárgyi tudás is hiányzik. – A lexikai tudás nélküli kreativitás áltudományok burjánzásához vezet, amit például az örökmozgó sokszorosan ismételt feltalálása is mutat – jelentette ki.

A problémák azonban már a belépő hallgatóknál is szembetűnők, ezért kénytelen sok egyetem kezdetben középiskolai szinten oktatni, felzárkóztatókat szervezni, folyamatosan számonkérni. – Éppen szerdán írtak a hallgatóim mikrobiológiából zárthelyi dolgozatot. Harmaduk szinte üresen adta vissza a feladatlapot – mondta. Ebben szerinte szerepet játszik, hogy a hallgatók a közösségi média értesítései, az e-mailek és az SMS-ek csilingelése miatt folyamatosan kiugrálnak a tananyagból, ez pedig az elmélyülést akadályozza.