A korrupció ellen „harcoló” állami vezetők szerint remekül állunk

Az Eurobarométer felmérése szerint a lakosság nem így látja, de erről kérdéseket nem lehetett feltenni.

Hatéves a korrupció elleni összefogás Magyarországon – ez áll annak a rendezvénynek az írásos összefoglalóján, amelyet hétfőn tartottak a Magyar Igazságügyi Akadémia épületében Pintér Sándor belügyminiszter, Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke és más állami vezetők részvételével. Polt Péter legfőbb ügyészt végül Belovics Ervin helyettesítette.

Egyes állami szervek – mint az ÁSZ és a Legfelsőbb Bíróság – képviselői 2011-ben írták alá nyilatkozatukat a korrupció elleni küzdelemben való együttműködésről. Az azóta elért eredményeket értékelték az illusztris vendégek a hétfői eseményen, amelynek ezenkívül az is az apropója volt, hogy szombatra esett a korrupció elleni harc világnapja. 

A Közbeszerzési Hatóság vezetője, Rigó Csaba Balázs például arról számolt be, hogy az utóbbi két évben ötször, illetve hétszer annyi bírságot szabtak ki szabálytalanságok miatt, mint 2015-ben. Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke pedig előadta, hogy a Matolcsy György vezette jegybank „az elmúlt hat évben maga is sokat tett az átláthatóságért”. (Arról a szervről van szó, amelynek alapítványainál a közpénz a kormány szerint „elveszti közpénz jellegét”.)

A többi felszólalásból is úgy tűnt, minden a legjobb úton halad a korrupció felszámolása felé; de Pintér Sándor azért kitért rá, akad még olyan terület, ahol van mit javítani, ez pedig szerinte az önkormányzati szféra. A belügyminiszter a kísértés visszaszorításában látja a megoldást, mint mondta, az egyre terjedő elektronikus eljárások révén az ügyfelek nem találkoznak az ügyintézőkkel, így nem adódik lehetőségük vesztegetésre. Szintén a technika fejlődésének gyümölcse, hogy a tervek szerint hatósági személyek a jövőben testkamerát viselnek majd, így eljárásuk tisztasága ellenőrizhetővé válik. 

A másodikként felszólaló Handó Tünde OBH-elnök sajátosan interpretálta az Alkotmánybíróság (AB) múlt havi döntését, amellyel alaptörvénybe ütközőnek mondta ki az általa integritási szabályzat néven kiadott utasítás több pontját. (Az integritás a szerv feddhetetlenségét, befolyásmentességét jelenti.) Szerinte az AB-határozat „megerősítette, hogy lehetséges, sőt szükséges az integritási kérdések szabályozása” utasítási formában. Valójában a döntés érdemi része arról szólt, hogy a Handó-féle szabályzat megsemmisített pontjai a bírók szervezeten belüli befolyásolásának lehetőségét teremtették meg. 

Úgy tűnik, az OBH-elnök eredménynek tartja, hogy a testület – bár Pokol Béla alkotmánybíró ezt szorgalmazta – nem az egész szabályzatot semmisítette meg, csak egy részét.

Szerettük volna megkérdezni Handó Tündét, hogy – mint olyan vezető, aki az igazgatási szabályt szegő bírák felelősségre vonására nagy hangsúlyt fektet –

miként óhajtja vállalni a felelősséget amiatt, hogy alaptörvénysértő, a bírói függetlenséget veszélyeztető utasítást adott ki.

De – ahogy az utóbbi időben a hasonló rendezvényeken megszokottá vált – a részt vevő sajtósok csak hallgathatták a monológokat, a díszes plénum előtt kérdés feltevésére nem kaptak lehetőséget, csak egyéni interjúkat lehetett volna kérni előre leadott kérdésekkel. 

Handó egyébként megjegyezte, „előfordul, hogy munkatársaink intéznek támadást a bírósági szervezettel szemben”. Hogy ezzel az ellene visszaélésszerű hatalomgyakorlás miatt pert indító Vasvári Csaba bíróra célzott-e, szintén nem derült ki.

Bizonyára többen kérdezték volna Domokos László ÁSZ-elnököt is. Például arról, szerinte miként hathat a lakosság korrupcióérzékelésére, hogy miközben az ÁSZ a választások előtt bénító mértékű bírsággal sújtja a Jobbikot kedvezményes áron szerzett plakáthelyek miatt, a Fidesszel szemben ilyen gyors és szigorú eljárásról nem tudni, noha úgy hírlik, hasonlóan kedvezményesen jutott hirdetési felületekhez a korábbi kampányok során. 

A korrupcióellenes világnapon jelent meg az Európai Bizottság Eurobarométer-felmérése, amely szerint

a magyarok hatvan százaléka szerint az előző három évben romlott a korrupciós helyzet,

mindössze négy százalék vélte úgy, hogy javult. (Ez a negyedik legrosszabb eredmény az unióban.) Ezzel kapcsolatban is meghallgattuk volna a megjelenő vezetők véleményét, a felmérésről egy szó sem esett, kérdezni pedig ugye nem lehetett.

Szigetvári Viktor (Együtt) az igazságügyi akadémia kapujában rögtönzött sajtótájékoztatóval várta a rendezvényről távozó újságírókat. A Jobbik számvevőszéki ügyével kapcsolatban elmondta: a pártfinanszírozás szabályai nem újak, és szerinte a nyilvánvaló diszkrimináció jele, hogy a Fidesz „ezer éve” azt csinálja, ami miatt Vona Gábor pártját elmarasztalták. Közölte, pártja azért tartja mielőbb szükségesnek az euró bevezetését hazánkban, mert ahhoz olyan szabályozási és „intézményi horgonyok” kapcsolódnak, amelyek „meggátolják a tolvaj magyar kormányt a lopásban”. 

Szigetvári nem tagadta, a jelenlegi kormánynak vannak részeredményei is a korrupció és a feketegazdaság elleni harcban, például a pénztárgépek internetes bekötése az adóhatósághoz. Sajnálatosnak nevezte, hogy az eszközök beszerzése kapcsán is sikerült az Orbán Viktorral szoros kapcsolatot ápoló Garancsi István érdekeltségét helyzetbe hozni.