- Ha meggyógyulok, visszahívom önt egy ebédre – tréfálkozott egy hajléktalan férfi Czibere Károllyal, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkárával, aki ételt osztott a rászorulóknak a Krisztinavárosi Egészségügyi Centrumban. Itt nagyjából negyven fedél nélküli férfi élhet legfeljebb két évig. Ők korábban betegségük miatt kórházba kerültek, az ápolás végeztével pedig – esetükben igen morbid módon – „otthonában lábadozik” orvosi utasítással engedték el őket. A szociális államtitkár a politikusok összes eszközét bevetette, hogy oldja a láthatóan legyengült emberek hangulatát, akik erre – látszólag – vevők is voltak. Még az egyik operatőr tanácsára is hallgatott, aki jelezte neki, hogy ha beáll a konyhapult mögé, nem lesz látványos a felvétel, mert alig látszódik majd belőle valami.
A kedélyesen beszélgető Czibere Károlyról az ételosztás közben megtudtuk, hogy öt hajléktalan barátja van, akiket rendszeresen meghív húsvétkor, valamint az is kiderült róla, hogy az éppen kiosztott bolognai spagetti az egyik kedvenc étele. Az ételosztás után körbejárta a lakótermeket is, az egyik négyágyas szobában pedig meghallgatta egy hajléktalan férfi élettörténetét.
– Amputálni kellett a lábam, 2008 és 2011 között 86 ezer forintot kaptam, 2012-től 43 ezret, most pedig 53 ezer forintot – mondta a férfi, aki leszázalékoltként kevesebb juttatást kap a Fidesz-érában, mint korábban. Lapunk meg is kérdezte Czibere Károlyt, mi lehet ennek az oka. Az államtitkár arra emlékeztetett, hogy 2012-ben megreformálták a rokkantellátások rendszerét, így azóta időről időre orvosi szakértői bizottságok vizsgálják felül a leszázalékoltak állapotát. Az 59 éves hajléktalan férfi is felidézte a saját történetét:
– Az orvos azt kérdezte tőlem, miután mért egy 210/130-as vérnyomást, hogy a lábamon kívül van-e valamilyen problémám. Erre csak cinikusan tudtam nevetni, hogy ugyan doktor úr, nekem?
- mondta. Czibere Károlytól azt is megkérdeztük, hogy az ellátás tekintetében tud-e esetleg valamilyen biztatót ígérni, azonban az államtitkár erre nem vállalkozott, mondván, nem ismeri a konkrét ügyet, a szakértői bizottság véleményét pedig értelemszerűen nem bírálhatja felül. Azt ugyanakkor kiemelte, hogy könnyítenek a leszázalékoltak felülvizsgálati rendszerén: létrehoznak egy évi 150 milliós méltányossági keretet, a nyugdíj előtt állóknak pedig nem kell már a rendszeres felülvizsgálatra járniuk.
A hajléktalancentrumban – amelyben a bentlakásos rész mellett nappali és éjszakai melegedő is található – rendezettek a körülmények, a lakók pedig – elmondásuk szerint – szeretnek ott lenni. Napi háromszori étkezést, mosási lehetőséget, zárható szekrényeket és nyugodt körülményeket biztosítanak a rászorulóknak, a lapunknak nyilatkozók pedig kivétel nélkül pozitív élményekről számoltak be. Volt azonban olyan is, aki szerint nem véletlenül járnak oda a politikusok, szerinte ugyanis ez az egyetlen „normális hely” Budapesten.
Az utcán élő hajléktalanokkal kapcsolatban Morva Emília, az ételosztást szervező Magyar Máltai Szeretetszolgálat közép-magyarországi régiójának vezetője elmondta: a legfontosabb megelőzni azt, hogy valaki nagyon sokáig a szabadban töltse az éjszakákat. A legjobb segítség, ha meleg helyre viszik a rászorulókat, azaz intézményi ellátáshoz segítik őket – mondta, azt is megjegyezve, hogy ezek a helyek a közhiedelemmel ellentétben biztonságosak. A mintegy 9600 férőhely – amely krízisidőszakban 1500 hellyel bővíthető – kihasználtsága egyébként 72 százalékos volt november utolsó két hetében. Morva Emília azt is megjegyezte, az aluljárókban „nem hajléktalan-, nem szociális probléma” van zömében, sokkal inkább rendészeti kérdés, amire megoldást kell találni. Nem a hajléktalan emberek okozzák a rendészeti problémát – tette hozzá.
Czibere Károly közlése szerint a krízisidőszak többletköltségeire 360 millió forintot adnak, az extrém hideg miatt az esetleg megnövekedő költségek esetére pedig további 50 millió forintot különítettek el. Ezen felül 11 millió forintot fordítanak a krízisautók támogatására és 97 milliót az egészségügyi problémákkal küzdő hajléktalan emberek kezelésére.
