A hajléktalancentrumban – amelyben a bentlakásos rész mellett nappali és éjszakai melegedő is található – rendezettek a körülmények, a lakók pedig – elmondásuk szerint – szeretnek ott lenni. Napi háromszori étkezést, mosási lehetőséget, zárható szekrényeket és nyugodt körülményeket biztosítanak a rászorulóknak, a lapunknak nyilatkozók pedig kivétel nélkül pozitív élményekről számoltak be. Volt azonban olyan is, aki szerint nem véletlenül járnak oda a politikusok, szerinte ugyanis ez az egyetlen „normális hely” Budapesten.
Az utcán élő hajléktalanokkal kapcsolatban Morva Emília, az ételosztást szervező Magyar Máltai Szeretetszolgálat közép-magyarországi régiójának vezetője elmondta: a legfontosabb megelőzni azt, hogy valaki nagyon sokáig a szabadban töltse az éjszakákat. A legjobb segítség, ha meleg helyre viszik a rászorulókat, azaz intézményi ellátáshoz segítik őket – mondta, azt is megjegyezve, hogy ezek a helyek a közhiedelemmel ellentétben biztonságosak. A mintegy 9600 férőhely – amely krízisidőszakban 1500 hellyel bővíthető – kihasználtsága egyébként 72 százalékos volt november utolsó két hetében. Morva Emília azt is megjegyezte, az aluljárókban „nem hajléktalan-, nem szociális probléma” van zömében, sokkal inkább rendészeti kérdés, amire megoldást kell találni. Nem a hajléktalan emberek okozzák a rendészeti problémát – tette hozzá.
Czibere Károly közlése szerint a krízisidőszak többletköltségeire 360 millió forintot adnak, az extrém hideg miatt az esetleg megnövekedő költségek esetére pedig további 50 millió forintot különítettek el. Ezen felül 11 millió forintot fordítanak a krízisautók támogatására és 97 milliót az egészségügyi problémákkal küzdő hajléktalan emberek kezelésére.
