Bár az eddigi évekhez hasonlóan összességében csökkent a gyermekek létszáma a köznevelési intézményekben, mégis tovább nőtt a sajátos nevelési igényűként (SNI) számontartott tanulók száma – derül ki a Magyar Nemzet összesítéséből. A köznevelési törvény alapján SNI-tanulónak az a különleges bánásmódot igénylő gyermek számít, aki a szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos. Idesorolják még a több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos tanulókat, illetve azokat, akik autizmus spektrum-, illetve egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdenek.
Az SNI-diákok számának fokozatos növekedése idén ősszel sem állt meg: közel 1700-zal több gyermekről állapították meg, mint tavaly. Ez azt jelenti, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2017–2018-as tanévre vonatkozó adatai szerint összesen már több mint 87 400 SNI-gyermek járt az óvodától kezdve a gimnáziumon át valamilyen típusú köznevelési intézménybe, míg tavaly ez a szám még csak 85 700 volt, míg azt megelőzően 83 600. Például a nappali oktatásban részesülő általános iskolások száma az idei tanévre kilencezerrel csökkent, összesen 732 500 volt, ám ahelyett, hogy ezzel párhuzamosan csökkent volna az SNI-diákok száma is, éppen hogy közel ötszázzal megnőtt. Az SNI-diákok száma ehhez hasonlóan más intézménytípus esetén sem csökkent, például valamennyire emelkedett a szakgimnáziumokban (korábbi nevén: szakközépiskola) és a szakközépiskolákban (korábbi nevén: szakiskola) is az ugyancsak apadó gyermeklétszám ellenére. Emellett tovább nőtt a számuk az óvodákban, a szakiskolákban (korábbi nevén: speciális szakiskola) és a gimnáziumokban is, igaz, ezen intézménytípusok esetén maga a gyereklétszám is emelkedett az előző tanévhez képest.
Összességében elmondható, hogy a tanulói összlétszámhoz viszonyítva már 5,5 százalék volt az SNI-gyermekek aránya idén ősszel, míg ez a 2012–2013-as tanévben még csak 4,7 százalék volt.
– Összetett kérdés a sajátos nevelési igényű gyermekek számának növekedése, amelynek vizsgálatához átfogó kutatásra lenne szükség – nyilatkozta lapunk megkeresésére Márkus Eszter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának dékánhelyettese. A szám növekedésének egyik oka az lehet, hogy a korai szűrések egyre több óvodáskorú gyermeket azonosítanak SNI-ként. Például idén szeptembertől már nemcsak 5, hanem 3 éves kortól is kötelező a logopédiai szűrés, így korábban megállapítható, ha egy gyermeknek beszédfogyatékossága van.
Mint Márkus Eszter elmondta, ami az iskoláskorú SNI-tanulókat illeti, a tavalyi tanév adataiból az derült ki, hogy az ebbe a kategóriába sorolt gyermekek több mint 40 százaléka a diagnózist „az egyéb pszichés fejlődési zavar” címén kapja. Ez jelenthet súlyos tanulási, súlyos figyelem- és súlyos magatartászavart egyaránt, ráadásul az ilyen esetek számában drasztikus növekedés tapasztalható az elmúlt időszakban. – Vagyis a kérdés az, hogy miért növekszik ekkora tempóban ezeknek a tanulási zavaroknak az aránya – mondta a szakember, hangsúlyozva, hogy ennek kiderítése céljából is hasznos lenne egy kutatás lefolytatása. Hozzátette: az iskoláskorú SNI-gyermekeknél felvetődhet annak a kérdése is, hogy a tanítási módszerek mennyire tudtak alkalmazkodni a mai, megváltozott világban felnövő gyerekek igényeihez. – Ezek a gyerekek már másképp jutnak információhoz, másképp tanulnak – mondta a szakember.
Kevesebb az egyetemista. Egyre kevesebb hallgató jár a felsőoktatásba, és csökken a nappali képzésben részt vevők száma is – írta a Portfólió portál szerdai, szintén a KSH legfrissebb adatai alapján készült elemzésében. Tehát tulajdonképpen már több mint egy évtizede szinte töretlen a hallgatói létszám csökkenése, sőt, mostanra olyan kevesen járnak felsőoktatási intézményekbe, mint húsz évvel ezelőtt. A lap összesítése szerint az összes képzésben – tehát a felsőfokú szakképzéstől kezdve a doktori képzésig – 283 350 hallgató vesz részt a 2017–2018-as tanévben, ami 3700-zal kevesebb, mint egy évvel korábban. Vagyis idén sem állt meg a létszám zuhanása, pedig a 2000-es évek közepén még meghaladta a 400 ezret az egyetemi hallgatók száma. Például felsőfokú alapképzésre már csak 170 300-an járnak, míg egy évvel korábban 174 160-an; mesterképzésen pedig 34 850 hallgató tanul a megelőző évi 36 620 után. Ami a nappali képzést illeti: összesen 202 280-an vesznek részt a 2017–2018-as tanévben, ami 3300 fős csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. A visszaesés folyamatos, a mostani adat a 2002–2003-as tanév óta a legalacsonyabb. A felsőoktatásban a helyzet már csak annak fényében sem túl biztató, hogy az Eurostat felmérésében csökkenni látszik a 30–34 év közötti magyar diplomások aránya, 2016-ra mindössze 33 százalékuknak volt ilyen típusú végzettsége, az előző évben még 34,3 százalék volt ez az arány. (H. M.)