Mint Márkus Eszter elmondta, ami az iskoláskorú SNI-tanulókat illeti, a tavalyi tanév adataiból az derült ki, hogy az ebbe a kategóriába sorolt gyermekek több mint 40 százaléka a diagnózist „az egyéb pszichés fejlődési zavar” címén kapja. Ez jelenthet súlyos tanulási, súlyos figyelem- és súlyos magatartászavart egyaránt, ráadásul az ilyen esetek számában drasztikus növekedés tapasztalható az elmúlt időszakban. – Vagyis a kérdés az, hogy miért növekszik ekkora tempóban ezeknek a tanulási zavaroknak az aránya – mondta a szakember, hangsúlyozva, hogy ennek kiderítése céljából is hasznos lenne egy kutatás lefolytatása. Hozzátette: az iskoláskorú SNI-gyermekeknél felvetődhet annak a kérdése is, hogy a tanítási módszerek mennyire tudtak alkalmazkodni a mai, megváltozott világban felnövő gyerekek igényeihez. – Ezek a gyerekek már másképp jutnak információhoz, másképp tanulnak – mondta a szakember.
Kevesebb az egyetemista. Egyre kevesebb hallgató jár a felsőoktatásba, és csökken a nappali képzésben részt vevők száma is – írta a Portfólió portál szerdai, szintén a KSH legfrissebb adatai alapján készült elemzésében. Tehát tulajdonképpen már több mint egy évtizede szinte töretlen a hallgatói létszám csökkenése, sőt, mostanra olyan kevesen járnak felsőoktatási intézményekbe, mint húsz évvel ezelőtt. A lap összesítése szerint az összes képzésben – tehát a felsőfokú szakképzéstől kezdve a doktori képzésig – 283 350 hallgató vesz részt a 2017–2018-as tanévben, ami 3700-zal kevesebb, mint egy évvel korábban. Vagyis idén sem állt meg a létszám zuhanása, pedig a 2000-es évek közepén még meghaladta a 400 ezret az egyetemi hallgatók száma. Például felsőfokú alapképzésre már csak 170 300-an járnak, míg egy évvel korábban 174 160-an; mesterképzésen pedig 34 850 hallgató tanul a megelőző évi 36 620 után. Ami a nappali képzést illeti: összesen 202 280-an vesznek részt a 2017–2018-as tanévben, ami 3300 fős csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. A visszaesés folyamatos, a mostani adat a 2002–2003-as tanév óta a legalacsonyabb. A felsőoktatásban a helyzet már csak annak fényében sem túl biztató, hogy az Eurostat felmérésében csökkenni látszik a 30–34 év közötti magyar diplomások aránya, 2016-ra mindössze 33 százalékuknak volt ilyen típusú végzettsége, az előző évben még 34,3 százalék volt ez az arány. (H. M.)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!