Ismét több a sajátos nevelési igényű gyermek

Az okok feltárásához átfogó kutatást sürget az ELTE gyógypedagógiai karának dékánhelyettese, Márkus Eszter.

Hutter Marianna
2017. 12. 29. 20:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár az eddigi évekhez hasonlóan összességében csökkent a gyermekek létszáma a köznevelési intézményekben, mégis tovább nőtt a sajátos nevelési igényűként (SNI) számontartott tanulók száma – derül ki a Magyar Nemzet összesítéséből. A köznevelési törvény alapján SNI-tanulónak az a különleges bánásmódot igénylő gyermek számít, aki a szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos. Idesorolják még a több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos tanulókat, illetve azokat, akik autizmus spektrum-, illetve egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdenek.

Az SNI-diákok számának fokozatos növekedése idén ősszel sem állt meg: közel 1700-zal több gyermekről állapították meg, mint tavaly. Ez azt jelenti, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2017–2018-as tanévre vonatkozó adatai szerint összesen már több mint 87 400 SNI-gyermek járt az óvodától kezdve a gimnáziumon át valamilyen típusú köznevelési intézménybe, míg tavaly ez a szám még csak 85 700 volt, míg azt megelőzően 83 600. Például a nappali oktatásban részesülő általános iskolások száma az idei tanévre kilencezerrel csökkent, összesen 732 500 volt, ám ahelyett, hogy ezzel párhuzamosan csökkent volna az SNI-diákok száma is, éppen hogy közel ötszázzal megnőtt. Az SNI-diákok száma ehhez hasonlóan más intézménytípus esetén sem csökkent, például valamennyire emelkedett a szakgimnáziumokban (korábbi nevén: szakközépiskola) és a szakközépiskolákban (korábbi nevén: szakiskola) is az ugyancsak apadó gyermeklétszám ellenére. Emellett tovább nőtt a számuk az óvodákban, a szakiskolákban (korábbi nevén: speciális szakiskola) és a gimnáziumokban is, igaz, ezen intézménytípusok esetén maga a gyereklétszám is emelkedett az előző tanévhez képest.

Összességében elmondható, hogy a tanulói összlétszámhoz viszonyítva már 5,5 százalék volt az SNI-gyermekek aránya idén ősszel, míg ez a 2012–2013-as tanévben még csak 4,7 százalék volt.

– Összetett kérdés a sajátos nevelési igényű gyermekek számának növekedése, amelynek vizsgálatához átfogó kutatásra lenne szükség – nyilatkozta lapunk megkeresésére Márkus Eszter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának dékánhelyettese. A szám növekedésének egyik oka az lehet, hogy a korai szűrések egyre több óvodáskorú gyermeket azonosítanak SNI-ként. Például idén szeptembertől már nemcsak 5, hanem 3 éves kortól is kötelező a logopédiai szűrés, így korábban megállapítható, ha egy gyermeknek beszédfogyatékossága van.

Mint Márkus Eszter elmondta, ami az iskoláskorú SNI-tanulókat illeti, a tavalyi tanév adataiból az derült ki, hogy az ebbe a kategóriába sorolt gyermekek több mint 40 százaléka a diagnózist „az egyéb pszichés fejlődési zavar” címén kapja. Ez jelenthet súlyos tanulási, súlyos figyelem- és súlyos magatartászavart egyaránt, ráadásul az ilyen esetek számában drasztikus növekedés tapasztalható az elmúlt időszakban. – Vagyis a kérdés az, hogy miért növekszik ekkora tempóban ezeknek a tanulási zavaroknak az aránya – mondta a szakember, hangsúlyozva, hogy ennek kiderítése céljából is hasznos lenne egy kutatás lefolytatása. Hozzátette: az iskoláskorú SNI-gyermekeknél felvetődhet annak a kérdése is, hogy a tanítási módszerek mennyire tudtak alkalmazkodni a mai, megváltozott világban felnövő gyerekek igényeihez. – Ezek a gyerekek már másképp jutnak információhoz, másképp tanulnak – mondta a szakember.

 

Kevesebb az egyetemista. Egyre kevesebb hallgató jár a felsőoktatásba, és csökken a nappali képzésben részt vevők száma is – írta a Portfólió portál szerdai, szintén a KSH legfrissebb adatai alapján készült elemzésében. Tehát tulajdonképpen már több mint egy évtizede szinte töretlen a hallgatói létszám csökkenése, sőt, mostanra olyan kevesen járnak felsőoktatási intézményekbe, mint húsz évvel ezelőtt. A lap összesítése szerint az összes képzésben – tehát a felsőfokú szakképzéstől kezdve a doktori képzésig – 283 350 hallgató vesz részt a 2017–2018-as tanévben, ami 3700-zal kevesebb, mint egy évvel korábban. Vagyis idén sem állt meg a létszám zuhanása, pedig a 2000-es évek közepén még meghaladta a 400 ezret az egyetemi hallgatók száma. Például felsőfokú alapképzésre már csak 170 300-an járnak, míg egy évvel korábban 174 160-an; mesterképzésen pedig 34 850 hallgató tanul a megelőző évi 36 620 után. Ami a nappali képzést illeti: összesen 202 280-an vesznek részt a 2017–2018-as tanévben, ami 3300 fős csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. A visszaesés folyamatos, a mostani adat a 2002–2003-as tanév óta a legalacsonyabb. A felsőoktatásban a helyzet már csak annak fényében sem túl biztató, hogy az Eurostat felmérésében csökkenni látszik a 30–34 év közötti magyar diplomások aránya, 2016-ra mindössze 33 százalékuknak volt ilyen típusú végzettsége, az előző évben még 34,3 százalék volt ez az arány. (H. M.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.