Hetedszerre vizsgálta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a közszféra intézményeinek korrupciós kockázatait, a számvevőszék 2012 óta foglalkozik programszerűen a témával, és érezhető javulást találtak a kezdetekhez képest: mint közleményükben írják, a kockázatok trendszerűen csökkentek, és idén már 3346 szervezet szolgáltatott adatokat a felméréshez – háromszor annyi, mint a start idején.
Mint írták, Magyarországon ma már nemzetközi összehasonlításban is tudatosnak tekinthető a megelőzésen alapuló korrupció elleni fellépés, a helyzeten pedig sokat javított, hogy egyre több szakmai-etikai kódex, iránymutatás született az elmúlt években – a részletes szabályozás ugyanis önmagában visszatartó erőt jelent.
Az ÁSZ vizsgálatában arra a nem meglepő megállapításra jutott, hogy bár a közszolgáltatásoknál elég magas a korrupciós kockázat, a hivatalos átvételi dokumentumok ezt csökkentik. Azt ugyanakkor a számvevőszék is elismeri, hogy
Pedig a valódi korrupciós kockázat éppen az ajándékozásban és annak elfogadásában rejlik: az Eurobarométer legfrissebb, K-monitor által is szemlézett jelentése szerint az unióban
a magyarok tartják legkevésbé elfogadhatatlannak, ha valamilyen közigazgatási szolgáltatásért cserébe ajándékot, pénzt adunk vagy szívességet teszünk.
A magyarok 10 százaléka mindig, 50 százaléka időnként elfogadhatónak tartja, hogy ajándékot adjunk ilyen helyzetekben. A pénz esetében ezek az arányok 3 és 40 százalék, a szívesség esetében pedig 11 és 48 százalék.
Aggasztó eredmény továbbá az is, hogy a magyarok csupán 35 százaléka utasítja el a korrupciót, és nálunk csak a lettek megengedőbbek. Különösen rosszul festenek ezek a számok, ha azt nézzük, hogy az EU-ban a megkérdezettek 70 százaléka utasítja el a korrupciót és az éllovas Finnországban és Portugáliában 84 százalék az arányuk.
Az uniós átlaghoz jóval közelebb állunk, amikor arról van szó, hogy rendelkezünk-e saját korrupciós tapasztalattal – a magyarok 26 százaléka igen.
Az Eurobarometer felmérése szerint jelenleg korruptabbnak gondoljuk Magyarországot, mint 3 évvel ezelőtt, ráadásul a magyarok 86 százaléka széles körű problémának tartja a hazai korrupciót.
A magyar kormánynak valószínűleg nincsenek ilyen aggodalmai: nem csatlakozott a júniusban felállított, uniós pénzügyi visszaéléseket vizsgáló Európai Ügyészséghez (EPPO) sem.
Tavaly decemberben pedig egyszerűen kilépett a Nyílt Kormányzati Együttműködés nevű korrupcióellenes nemzetközi kezdeményezésből.
