Bár már 1896-tól működött – a huszadik század derekáig – a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság, a munkaügyi eljárások mellett valószínűleg a közigazgatási perekkel találkozik legritkábban a sajtóban az olvasó. Pedig e területen az állampolgárok jogait is érintő jelentős változások jönnek az új évvel. – A közigazgatási bíráskodás abban speciális más típusú eljárásokhoz képest, hogy nálunk az egyik peres fél, méghozzá az alperes, mindig egy állami szerv, egy közigazgatási hatóság – fektette le az alapokat Barabás Gergely, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) központi igazgatási feladatokkal megbízott közigazgatási bírája.
Elmondta, a statisztikák szerint az ügyek java részét, 50-60 százalékát a pénzügyi bíráskodás teszi ki, ez konkrétan adóhatósági határozatok bírósági felülvizsgálatát jelenti; ideértve az illeték- és vámügyeket is. Ez után az idegenrendészeti ügyek következnek, aztán ingatlan-nyilvántartási, szociális és gyámügyek, valamint a fogyasztóvédelmi ügyek. A közigazgatási bíráskodás lényege mostanáig az volt, hogy az említett szervek által meghozott, formális határozatokat az adott döntés érintettjei a bíróságon megtámadhatták.
A legnagyobb újdonság, hogy ezt a kört kibővítik:
január elsejétől a közigazgatási szervek bármely cselekménye – amelynek hatása van a jogalanyokra – perelhető lesz az érintettek által.
– Őszinte leszek, nagyon nehéz jelenleg megjelölni annak a pontos körét, hogy ez milyen közigazgatási cselekményeket jelent – mondta Barabás Gergely. Ennek ellenére néhány példát azért kértünk a szakembertől: mi az, amivel eddig nem lehetett bíróságra menni, az újévben viszont már igen. Szerinte ilyen peresíthető cselekmény lehet például egy köztéri szobor felállítása, egy közlekedési tábla kihelyezése vagy egy önkormányzati játszótér elbontása. Az efféle döntések nem úgy születnek, hogy az illetékes szervnél hoznak egy határozatot, amit minden érintettnek kézbesítenek, lehetőséget biztosítva a felülvizsgálatra. Erre viszont jövőre már nem is lesz szükség a bírói jogorvoslathoz.
– Amiről viszont nem szabad megfeledkezni, hogy fő szabály szerint továbbra is a felperesnek kell bizonyítania – óvott a meggondolatlan keresetindítástól Barabás Gergely. Például egy fizetős parkoló zóna kijelölésének megtámadásánál azt kell bizonyítani, hogy ez célszerűtlen vagy szakszerűtlen volt. Ehhez pedig adott esetben igazságügyi szakértőre lesz szükség.
Mindezekről egyébként folyik még a vita szakmai berkekben, a kérdések többségére a bírói gyakorlat fogja majd megadni a választ – tudtuk meg interjúalanyunktól. A viták például arról szólnak, hogy egy traffipax kihelyezése önmagában egy autósra joghatással lévő, ergo megtámadható cselekmény-e, avagy csak egy olyan előkészítő cselekmény, ami után majd csak a bírságolás teremti meg a felülvizsgálati lehetőséget. Mindettől függetlenül Barabás Gergely szerint a bírói hatáskör növekedése mindenképpen ellensúlyt jelent a közigazgatás hatalmával szemben, mivel tágabb körben lehet majd jogvédelmet kérni.
Egy másik érkező újdonság, hogy a közigazgatási bíróknak végre lehetőségük lesz kikényszeríteni az ítéletben foglalt kötelezettségeket. – Ma még ebben is korlátozottak a lehetőségeink. Hogy a mi ítéletünk után a közigazgatás hogyan jár el, betartja-e azt, arra nagyon kevés rálátásunk van, kényszerítő eszközünk pedig nincs is. 2018-tól ez megváltozik:
teljesítési bírságot lehet majd kiszabni a közigazgatási szervvel, sőt annak vezetőjével szemben is,
amennyiben a bírói ítéletnek nem tesz eleget. De például azt is megtehetjük, hogy elvesszük az adott hatóságtól az ügyet és átadjuk egy másik, azonos hatáskörű szervnek. Vagy pedig ideiglenes intézkedéssel magunk végrehajtjuk az ítéletet addig, ameddig a közigazgatás erre nem hajlandó – így a szakember.
– Január elsejétől a jogalkotó kijelölt nyolc kiemelt regionális közigazgatási és munkaügyi bíróságot, a közigazgatási ügyek nagyon nagy hányada ide fog majd érkezni első fokon. Emellett lesznek kiemelt ügyek, amiket már első fokon magasabb szintű bíróság, a Fővárosi Törvényszék fog tárgyalni – magyarázta az új eljárási jogszabályhoz kapcsolódó szervezeti változások egyik lényeges elemét Barabás Gergely. Megjegyezte, tény, hogy ennek révén lesznek olyan ügyek, amik miatt az állampolgároknak messzebbre kell utazniuk, de ezt talán ellensúlyozza, hogy a közigazgatási perek nagyon nagy hányada iratok alapján eldönthető, ezért a közigazgatási bíróságok most is jelentős számban döntenek tárgyaláson kívül – amikor feleknek nem kell megjelenniük.
Beszélt arról is, hogy a közigazgatási bíróságra vihető ügyek körének kiszélesedése várhatóan több pert eredményez, ami miatt természetesen szükség van új bírákra.
Az ellenzék egyébként többször, több helyen szóvá tette, hogy szerintük sérti a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, hogy a megnyíló közigazgatási bírói helyeket részben közigazgatási hatóságoktól érkező, bírósági tapasztalattal nem rendelkező exhivatalnokokkal tervezik feltölteni, akik elfogultak lehetnek az állami szervek irányában. Erre Kalas Tibor, a Kúria Közigazgatási Kollégiumának vezetője nemrég, a Kúria évzáró rendezvényén úgy reagált, hogy szükség van ezeknek az embereknek a gyakorlat során szerzett tapasztalataira, rutinjára. Hozzátette továbbá, hogy a jelenlegi állás szerint az ilyen múltú bírák
évekig nem tárgyalhatnak majd olyan területen, ahol előtte dolgoztak.
Kérdés persze, hogy így kellő mértékben érvényesülhet-e majd a gyakorlati tapasztalatuk, illetve hogy ez valóban ellensúlyát jelenti-e a hivatalok iránti részrehajlásnak.
Barabás Gergely kijelentette, az ítélkezésben egy fő szempont van: az alaptörvény, az abban foglalt függetlenség és pártatlanság. „Aki a bírói talárt felveszi, első naptól kezdve ennek szellemében köteles eljárni” – mondta.
