A menedzsment viszont szűkmarkúan bánt magával. Illés Zoltán, az állami tulajdonú társaság elnök-vezérigazgatója, a helyettesei, de az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjai sem kaptak külön év végi juttatást. Ám még így is juthat ajándék a karácsonyfa alá, mivel az ötmillió forintos alapbérű vezérigazgatónak, illetve a 4,2–3,6 milliós fizetésű öt helyettesének is 20-20 százalékos célprémiumot tartalmaz a szerződése.
Eközben azonban csak a bőkezű állammal sikerül nyereségessé tenni a Magyar Postát. Mert bár a társaság kimutatása évről évre nyereségről tanúskodik, az csak úgy lehetséges, hogy a kormány rendre a zsebébe nyúl, hogy kompenzálja a veszteségeket. 2015-ben például 3,6 milliárd forintot juttatott méltánytalan többletteher címén a vállalatnak. Erre azért van lehetőség, mert a posta egyetemes szolgáltató, így olyan településeken is kötelessége szolgáltatást nyújtani, ahol az gazdaságilag nem jövedelmező.
Ettől függetlenül sem látszik enyhülni azonban a postát sújtó munkaerőhiány sem. Ez annak ellenére is szembetűnő, hogy az álláshelyek száma is csökkent: a 2010-es 34 ezres foglalkoztatotti létszám mára 30 ezerre csökkent. A cég tájékoztatása szerint a társaság 743 „redukált fős” létszámhiánnyal küzd, ahogy a válaszban fogalmaztak. Jelenleg többek között logisztikai küldeményfeldolgozókat, csomagkézbesítőket és gépjárművezetőket keresnek.
Eltérések
Közép-Magyarországon adták fel a legtöbb, míg a Dél-Dunántúlon a legkevesebb levélpostai küldeményt 2016-ban – derül ki a KSH jelentéséből. Az adatok szerint csak Pest megyében 452 millió küldemény került postára, ezzel szemben a Dél-Dunántúlon mindössze 15 millió. A 686 ezer postacsomag viszont nagyjából hasonlóan (36-31 százalék) oszlik meg Közép-Magyarország, a Dunántúl, az Alföld és Észak-Magyarország régiója között.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!