„A nemzeti konzultáció és eredményének közzététele egy olyan átfogó propagandakampány legújabb felvonása, amelyet az adófizetők pénzéből, a kormányhoz közel álló reklámcégeket gazdagítva finanszíroz egy olyan kormány, amely nem a köz javát, csak saját hatalmi és anyagi érdekeit tartja szem előtt” – közölte Soros György a Népszavában és a Hvg.hu oldalon megjelent írásában.
Hozzátette: a kampány nyilvánvaló célja, hogy a kormány, gyűlöletet gerjesztve, elterelje a magyar nép figyelmét azokról a kudarcokról, amelyek például az oktatás és az egészségügy területén sújtják Magyarországot, ahol a rákbetegek halálozási aránya az egyik legmagasabb az egész világon.
Mint írta, a kormány azt állítja, hogy a konzultáció során 2 332 755 ember küldte vissza válaszát. A magyar nép bizonyára megtalálja majd a módját annak, hogy ellenőrizze a hivatalosan bejelentett számok pontosságát, de még ezek az inflált számok is azt bizonyítják, hogy a felnőtt magyar lakosság többségét nem lehetett félrevezetni a megtévesztő kampánnyal – fogalmazott.
A milliárdos ezt követően felidézte, hogy is zajlott a kampány.
Mint írta, voltak olyan plakátok, amelyek azt a képzetet keltették, mintha bábként mozgatná az ellenzéki politikusokat. „Mint arra sokan rámutattak, a száját nevetésre húzó zsidó, a bábmester, a harmincas évek náci antiszemita propagandájának meghatározó elemei voltak” – fogalmazott Soros György. Hozzátette: „a kormány azt szeretné elhitetni önökkel, hogy én a magyar nép ellensége vagyok. Semmi sem áll távolabb ettől a hamis állítástól.”
Kiemelte, hogy
„A propagandakampány másik eleme a nyílt társadalom értelmének, jelentésének szándékos kiforgatása volt” – írta Soros György. Leszögezte, hogy számára a nyílt társadalom nem nyitott határokat és tömeges bevándorlást jelent, azzal a kormány által elhitetni akart állítólagos céllal, hogy megsemmisítse a magyar és európai keresztény identitást.
„Szigorú, közös, európai határvédelmet javasoltam, hiszen az egyes országok – közös cselekvés nélkül – csak más tagállamok kárára szigetelhetik el időlegesen magukat a menekülők elől” – hangsúlyozta. Szerinte a nyílt társadalom a kritikus gondolkozáson és a közérdeket érintő kérdések aktív társadalmi vitáján alapszik. „Ezért is támogat alapítványom – többek között az Európai Unióval közösen – olyan, az állampolgári jogokat védő szervezeteket, mint amilyen Magyarországon a Társaság a Szabadságjogokért vagy a Magyar Helsinki Bizottság, amelyek védik és előmozdítják azokat az európai értékeket és elveket, amelyekért az Európai Unió létrejött, és amiért Magyarország 2004-ben csatlakozott az unióhoz” – fogalmazott.