„Véleményem, meggyőződésem személyes tapasztalatomban gyökerezik. Menekültként érkeztem tizenhét évesen Nagy Britanniába, 1947-ben. Szüleim 200 ezer magyarral együtt az 1956-os forradalom leverése után távoztak az országból, és az Egyesült Államokban kaptak menedékjogot. Bár én menekült voltam, sem én, sem az alapítványaim soha nem bátorítottak senkit szülőföldje elhagyására” – írta Soros.
Leszögezte: meggyőződése, hogy a menekültek elhelyezése csak önkéntes alapú lehet, hiszen a tagállamokat nem lehet arra kényszeríteni, hogy olyan menekülteket fogadjanak be, akiket nem akarnak, és a menekülő embereket sem lehet kényszeríteni, hogy olyan országban telepedjenek le, amely nem szívesen, nem jó szándékkal fogadja őket. „Azok a tagállamok, amelyek nem tudnak vagy nem kívánnak menekülteket befogadni, többféle más módon is hozzájárulhatnak a probléma megoldásához. A menekültprobléma azonban nem az egyes országok, de Európa közös gondja, amelyre közös, európai megoldást kell találni” – jelentette ki.
Kitért arra is, hogy a kormány állítása szerint befolyást gyakorol Brüsszelre, és ezt arra igyekszik használni, hogy rákényszerítse gonosz terveit a tagállamokra – szerinte ez az állítás „lebecsülése a magyar népnek, hiszen képtelensége minden józanul gondolkodó ember számára belátható”.
Végül megjegyezte, hogy a magyar kormánynak az úgynevezett Soros-terv elleni propagandakampánya kudarcot vallott, nem tudta félrevezetni a közvéleményt: beszédét több mint egymillióan nézték meg a magyar televízióban, és a közösségi médiában nagyon sokan fejtették ki együttérző és támogató véleményüket. „Ígérem, hogy hátralevő éveimet a gondolat- és szólásszabadság előmozdításának, a kutatás szabadsága támogatásának, a kisebbségek, a kisebbségi vélemények, a nehéz helyzetben lévők támogatásának szentelem szülőhazámban és az egész világon” – írta Soros György.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!