TI: Magyarországon érzékelhetően visszafejlődtek a demokratikus normák

A kormány nem közeledik az EU-hoz, mert akkor be kellene tartani a jogállami kereteket – véli Surányi György.

Hangsúlyozta, hogy az európai közösséget megrázó gazdasági és politikai változások azt a gondolatot erősítették fel az erősebb magországok, Németország és Franciaország esetében, hogy az EU-t még nagyobb integráció felé kell elmozdítani. Egy többsebességes Európa képe rajzolódik ki, ebben pedig a perifériaországoknak az lenne az érdeke, hogy minél inkább törekedjenek az integrációra – hívta fel a figyelmet a nemzetközi folyamatokra Surányi. Amennyiben nem tartanak a magországokkal, akkor hamar de facto az EU-n kívül találhatják magukat – figyelmeztetett.

A mai magyar vezetés azonban nem gazdasági és monetáris politikai megfontolásból távolodik az EU-centrumától – véli Surányi. „Élek azzal a gyanúval, hogy a magyar kormány azért nem közeledik, mert akkor a demokrácia és a jogállam tekintetében olyan szempontoknak is meg kellene felelnie, ami nem célja” – tette hozzá. 

– Az európai uniós források nem csak valamilyen mágia folytán érkeznek, azok az európai adófizetők kemény munkájából származnak – fejtette ki véleményét Éric Fournier, Franciaország magyarországi nagykövete. Ezzel kapcsolódott Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője által a konferencián kifejtettekhez. Zupkó úgy látja, hogy a korrupció elleni küzdelem mindannyiunk közös feladata. Az európai ügyészség létrehozását olyan lépésnek tartja (ebben Magyarország nem vesz részt), mely sikeres lehet a határokon átnyúló korrupciós bűncselekmények, például áfacsalások visszaszorításában. Hasonlóképpen, többen felvetették, hogy egyes kifizetések bizonyos feltételekhez legyenek kötve – ilyen pozitív ösztönzők működhetnének a strukturális reformok végrehajtása érdekében is például – tette hozzá.

Az átláthatóságot el kell fogadni közérdeknek – mondta a panelbeszélgetések során Csaba László közgazdász, a Közép-európai Egyetem tanára. Szerinte gyakorivá vált, hogy az adatgazdák – állami szervezetek, minisztériumok – mindig azért magyarázkodnak, hogy egyes adatok kiadása miért nem felel meg a közérdeknek. A jogalkotás szellemisége átalakult: ha valamire nem találni pontos jogszabályt, akkor nem az alkotmányos alapértékek szerint vagy annak szellemében kezelünk kérdéseket, hanem új jogszabályok születnek, amelyek nem feltétlen állják ki az alkotmányosság próbáját – összegezhető Csaba László elemzése. Az uniós forrás tekintetében hangsúlyozta, hogy „ez nem jár, ezt meg kell pályázni”.

Ennek tekintetében kockázata van annak, hogy a magyar kormány több száz milliárdot már megelőlegezett a hazai pályázóknak, hogy a lehívható forrásokkal megegyező összeget minél hamarabb lekössék és kifizessék a választások előtt – mondta.

Tévedés, hogy a magyar kormányt azzal fogja meg az Európai Unió, hogy elzárja a pénzcsapot,

ugyanis az ennek okán növekedésnek induló államadósságot három-négy évig is el lehet rejteni a statisztikákban, azaz nem lesz tetten érhető a kormány.

Kinek a feladata a korrupció elleni küzdelem, és kit véd az unió alapszerződésének 7. cikkelye? – emelte ki a tisztázandó kérdéseket Arató Krisztina politológus. Szerinte az Európai Unió többi tagállamát védi a cikkely egy nem demokratikus rezsimmel szemben. Ennek szellemében kijelentette, hogy

az Európai Unió nem fog minket saját magunktól megmenteni.

Ennél még borúsabb képet festett fel Jakab András, a Salzburgi Egyetem tanára. Meglátása szerint a hétköznapokban érhető tetten a magyar jogállamiság romlása, mert a jogszabályok általában megfelelnek az elvárt normáknak. A jogállamiság viszont nem csak a szabályok szövegéből áll: ha egy politikai vezető – utalva Orbán Viktorra – azt állítja, hogy az emberi jogok valami liberális blabla, az tetten érhető a hétköznapokban, mert akár egy rendőr ennek szellemében erősebben odacsaphat a gumibotjával.

Az európai országok demokratikus intézményépítési gyakorlatát az alkoholizmushoz hasonlította, miszerint a gyógyuláshoz nemcsak elhatározásra, hanem külső segítségre is szükség van. Jakab szerint a csatlakozás előtt megkaptuk a külső támogatást a jogállam építéséhez, azonban a csatlakozásunk után ez az elvárásba is burkolt támogatás eltűnt. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a holland vagy akár a román adófizetők is épp arra adnak pénzt, hogy hazánkban csökken a jogállamiság – tette hozzá.

„Csalódnia kell annak, aki azt hiszi, hogy az Európai Bizottság majd aggódni fog értünk. A bürokratikus formákat, eljárásokat kipipálják, egyébként nem foglalkoznak velünk”

– mondta európai kapcsolataira hivatkozva Jakab. 

Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyakorlatban kiüresedtek az alkotmányos jogok, ami tetten érhető a letelepedési kötvényprogramban is. Emlékeztetett, hogy bár az alaptörvény tiltja, hogy közpénzzel gazdálkodó szervezetek offshore cégekkel szerződjenek, a kötvényeket 60 milliárd forint értékű különböző jutalékért mégis ilyen cégek értékesíthették.