Az egyik, októberben született és szamárköhögéssel fertőződött baba már novemberben elhagyhatta a kórházat, a másik, decemberben világra jött kicsit még a Heim Pál Gyermekkórházban kezelik – tudta meg lapunk. A fertőzést könnyen elkaphatják felnőttektől a 2 hónapos korukig, az első védőoltásig védtelen csecsemők, sokan ugyanis nem is tudják, hogy hordozzák a baktériumot.
Mint ismeretes, az Index írt arról, hogy két, fővárosban született gyermeknél is szamárköhögést diagnosztizáltak, mindketten ugyanabban a magánkórházban születtek, ám onnan még egészségesen távoztak.
A szamárköhögés antibiotikummal gyógyítható, de fontos, hogy idejében elkezdjék a kezelést. Az első 2 hétben éjszakai köhögés, orrfolyás, hőemelkedés és kötőhártya-gyulladás jellemző. Ezeket követik azonban a fullasztó köhögési rohamok, amik különösen veszélyesek az újszülöttekre.
Ócsai Lajos, az ÁNTSZ járványügyi főosztályának korábbi vezetője arról beszélt lapunknak: a súlyos köhögési rohamok az agy oxigénhiányát is eredményezhetik, ami komoly károsodásokat okoz. A gyerekek keringését is erősen megterheli a fullasztó köhögés. Magyarországon szerinte rég fordult elő újszülötteket érintő megbetegedés, inkább a serdülőket és a fiatal felnőtteket diagnosztizálják szamárköhögéssel. A betegség azonban a 2 hónaposnál fiatalabb gyermekekre a legveszélyesebb.
A védőoltás Magyarországon az 1950-es évek óta kötelező. Kiderült azonban az is: az immár 11 éve használt oltóanyag egy bizonyos idő után nem akadályozza meg, hogy valaki hordozója legyen a betegségnek. Tünetek nem feltétlen jelentkeznek, de a baktérium ettől még ott lehet az illető szervezetében, így veszélyt jelenthetnek azokra a 2 hónaposnál fiatalabb csecsemőkre, akik még nem kaptak védőoltást.
– Vannak olyan országok, ahol követelmény, hogy az újszülött szülei és nagyszülei egy évnél nem régebben be legyenek oltva szamárköhögés ellen. Ez hazánkban nem elvárás – mondta Ócsai Lajos.
Pedig a mostani példák is mutatják: fontos lehet a szülők megfelelő védettsége. Az oltást felnőtteknél egyébként már nem támogatja a társadalombiztosítás, így ára 8000 forint körül mozog. Ócsai Lajos beszélt arról is: az oltóközpontban nála gyakran kérik a leendő szülők az oltást még a gyermektervezés időszakában. Elmondása szerint azért ajánlott az oltás, mert a gyermeket élete első 2 hónapjában csak a várandósság alatt a méhlepényen keresztül kapott védettség óvhatja meg.
A szakember kitért arra is: a csecsemőknél 10 nappal az első oltás beadását követően alakul ki a védettség, de összesen 4 oltást kapnak a gyerekek. Az elsőt két hónapos kor körül, egyet 18 hónaposan, majd 6 és 11 évesen is kapnak egy-egy vakcinát. A negyedik oltást 2008 óta adják, előtte ez nem volt.
Póta György, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke a témával kapcsolatban arról beszélt lapunknak: tavaly harminc körül volt a szamárköhögéses esetek száma, fertőzött babáról azonban évek óta nem hallott. Úgy vélekedett: a mostani két esetet semmiképp nem függhet össze, hiszen több hónap telt el a megbetegedések között. Járványtól tehát nem kell tartani.
– A betegség a kicsiket nagyon kifárasztja, megterheli, légzéstámogatásra is szükség van, ám felnőttkorban már nem olyan súlyos a fertőzés. Gyakran sokáig nem is veszik észre, hogy ez a köhögés oka – mondta a házi gyermekorvos.
Kerestük a Heim Pál Gyermekkórházat, szerettük volna megtudni, hogy milyen állapotban van a szamárköhögéssel kezelt baba, valamint hogy maradandó károsodásra lehet-e számítani. Kérdéseinkre azonban nem érkezett válasz.
A fertőzés esetén az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) feladata, hogy felkutassa, kitől kapta el az érintett a betegséget, a kezelés pedig néhány hetet vesz igénybe. Az eddigi információk szerint az egyik gyermeket valószínűleg édesanyja fertőzte meg.
A cseppfertőzéssel terjedő betegséget egyébként szinte bárhol elkaphatja a gyermek, de ha nem a közvetlen hozzátartozó a forrás, akkor szinte lehetetlen kideríteni, pontosan hol szedte össze a betegséget. Az érintettek az első 21 napban a legfertőzőbbek.
