Nincs olyan törvény, ami előírná, hogy kötelezően működjenek házi gyermekorvosi praxisok az országban. Akik pedig most ellátják a gyerekeket, egyre inkább kiöregednek, és a betegeket olyan háziorvosokhoz irányítják, akik nem öt évig tanulták a gyermekgyógyászatot, hanem esetleg csak négy hónapig – erről is beszélt egy mai háttérbeszélgetésen Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.
Mint mondta, már csupán 1500 körül van az országban praktizáló házi gyermekorvosok száma, és ha egy praxis fél évnél tovább üres, az önkormányzat visszaveszi, és a legtöbb esetben vegyes praxisba irányítják a betegeket.
– Már a huszonnegyedik órában vagyunk, most kell megakadályozni, hogy kihaljon ez a szakma, ugyanis két-három éven belül nem lesz annyi praxisba lépő orvos, amennyire szükség volna.
Van olyan házi gyermekorvos, aki 84 évesen jelenleg is praktizál, mert nem akarja magukra hagyni a betegeket. Nyolc év alatt körülbelül száz praxis szűnt meg, a jelenleg dolgozó szakemberek 40 százaléka pedig már nyugdíjaskorú – mondta az elnök.
Szerinte fontos volna, hogy az önkormányzat a jelenlegi fél év helyett öt évig ne olvaszthassa be a házi gyermekorvos nélkül maradt praxisokat, de ehhez módosítani kellene az önkormányzati törvényt. Azért is fontos most kezelni a helyzetet, mert ahogy azt korábban megírtuk: 16 év alatt több mint 2000-rel nőtt az egy háziorvosra jutó éves betegforgalom, miközben az alapellátó orvosok száma folyamatosan csökken.
– Értékelni kellene, hogy a házi gyermekorvosok legalább öt évig csak gyermekgyógyászatot tanultak, így a kompetenciáik nem azonosak azokéval, akik mindössze négy hónapot tanulták ezt a szakmát, és ebből csupán egy hónap volt a gyakorlatban töltött idő – nyomatékolta Póta György.
A beszélgetésen az iskolai igazolások is szóba kerültek. Jelenleg ugyanis gyakori probléma, hogy az iskolákban évente vagy félévente – házirendtől függően – a szülőtől csak három nap igazolását fogadják el. Ennél több hiányzás esetében orvosi igazolásra van szükség. Jelenleg emiatt akkor is ilyen papírért ülnek a szülők az akár egészséges gyermekkel a rendelőben, ha egy utazás, vagy más családi esemény miatt hiányzik az iskolából.
Póta György szerint sokkal nagyobb teret lehetne adni a szülőknek.
Korábban az egyesület 15, szülő által igazolható napot javasolt, de most kiemelték, hogy ez csak ajánlás. Póta György szerint a tanítási időszakban az orvoshoz fordulók 40 százaléka nem betegség miatt ül a rendelőben, csak igazolásra várnak. Ha ugyanis az óvónő úgy gondolja, hogy a gyermek beteg, akkor a szülő nem hagyhatja az intézményben, amíg az orvos igazolást nem ad arról, hogy közösségbe engedhető. Csakhogy így akár két napot is kénytelen táppénzen, otthon tölteni egy szülő az egyébként egészséges gyermekével csak azért, mert az egyik nap nem engedték, hogy az intézményben maradjon, másnap pedig csak délután rendel az orvos. Mindezt adott esetben csak egy egyszerű megfázás miatt. Ezen az elnök szerint változtatni kellene, mert indokolatlan terheket ró az orvosra és a családra is.
Január közepén egyébként Ónodi-Szűcs Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkár jelezte a gyermekorvosi egyesületnek, hogy az orvosi igazolás kiadásának nehézségei miatt egyeztetést kezdeményezett a rendeletet gondozó oktatási államtitkársággal. Érdekesség, hogy Póta György szerint
Palkovics László oktatási államtitkárt keresték már az ügyben, de ő csak annyit reagált: nem akarnak lépni, mert jelenleg sincs jogszabályba foglalva, hogy hány napot igazolhat a szülő. Így pedig nincs is mit módosítani.
Elhangzott: a szakmát jelenleg az egyesület képviseli, de mivel pusztán egy civil szervezetről van szó, a legtöbb, házi gyermekorvosokat is érintő egyeztetésre meghívást sem kapnak a kormányzattól. A Magyar Orvosi Kamarával jó kapcsolatot ápolnak, de a döntéshozóknak maximum ajánlásokat tudnak megfogalmazni, és ezekről sem tudják, egyáltalán eljutnak-e a címzettekhez.
