Nem sok jutott a növekedésből a nyugdíjasoknak

Rengeteg a százezer forintnál kisebb összegből élő idős ember. A leszakadókra fókuszálna az LMP és a Jobbik is.

R. Kiss Kornélia
2018. 02. 22. 19:29
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról nyilván mindenkinek az jut eszébe, hogy egyre kevesebben születnek, és egyre tovább élnek az emberek, emiatt kevesebb aktív korú tart majd el több nyugdíjast. A Civitas Intézet csütörtöki szakpolitikai konferenciáján viszont többször elhangzott: nem kizárólag a társadalom életkori összetételén fog múlni a nyugdíjrendszer helyzete, hanem a termelékenységen is, tehát hogy milyen eredményt produkál az ország. Erről beszélt például Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke és a Jobbik politikusa, Sneider Tamás is.

Az ellenzéki országgyűlési képviselő szerint a robotizáció teljesen át fogja alakítani a gazdaságot, a társadalmat. Ilyenformán a kérdés az, hogy ebben a helyzetben mennyit tud majd a gazdaság megtermelni, és ezt hogyan lehet igazságosan elosztani. Azt a politikus sem tagadta, hogy a demográfia fontos ebben a kérdésben – azok az országok, ahol több gyermek születik, több nyugdíjat fognak tudni fizetni.

A nyugdíjak jövőjéről szóló beszélgetésen az LMP részéről Schmuck Erzsébet, a Demokratikus Koalíciótól Szűcs Erika vett részt. A Fidesz–KDNP szokás szerint nem delegált vitapartnert, az MSZP, az Együtt és a Momentum a kampányra hivatkozva most először nem tudta képviseltetni magát.

Schmuck Erzsébet szerint a nyugdíjrendszer kiegyensúlyozására kellene törekedni, ezért pártja a százalékos emelésen változtatna, hiszen az a kis nyugdíjakat nagyon kevéssel növeli. Az LMP szerint az alacsonyabb nyugdíjakat magasabb szintre kellene hozni, hogy csökkenjen a szakadék. Egyenesen úgy véli a politikus: a nyugdíjas-társadalom szétszakadt, a szűk felső réteg mellett a leszakadók vannak többségben: 1,2 millió nyugdíjasnak százezer forint alatt van a nyugdíja.

Szűcs Erika azt mondta, pártja megállapítana szociális természetű alapnyugdíjat – hasonlóban az LMP is gondolkodik –, tehát amellett, ami a munkája után jár valakinek, a nyugdíj egy részét szociális alapon folyósítanák.

Sneider Tamás elmondása szerint a Jobbik differenciált nyugdíjemelést szeretne. „Vannak szakmák, amelyek esetében alacsonyabb juttatással vonulnak nyugdíjba; ez általános probléma, amelyet nem szociális alapon, folyamatos segélyezéssel, hanem méltányosabb nyugdíjrendszerrel kell kezelni” – jelentette ki. A Jobbik a mindenkori nyugdíjas fogyasztói kosár inflációját és a mindenkori reálbér-növekedés legalább ötven százalékát is beépítené a nyugdíjemelésekbe. A pártnak kidolgozott terve van arra, hogy a férfiak a nőkhöz hasonlóan negyven év munkaviszony után elmehessenek nyugdíjba.

Elhangzott az is, hogy a gazdasági növekedés hasznából az idősek nyugdíjasok egyelőre nem igazán részesedtek, először nemrégiben kaptak nyugdíjprémiumot. Az alkalmi pluszjuttatásokról, amilyen nemrég az Erzsébet-utalvány volt, Sneider Tamás azt mondta, a nyugdíjasokat célzó, a kormányok által adott pluszjuttatásoknak propagandaszínezetük van. Ezért a párt fölváltaná ezt a gyermekek után járó nyugdíj-kiegészítéssel, amelyet karácsony előtt adnának. Szerinte ez korrektebb és kiszámíthatóbb volna, mint hogy a választás előtti utolsó pillanatban „alamizsnát osztogatnak” a kormányok.

Varga Zsolt, a Somogy Megyei Kormányhivatal egyik volt vezetője is felszólalt a konferencián, és felhívta a figyelmet: a nyugdíjigazgatás rendszerének átalakítása, „szétverése” káoszt okozott. Hónapokba, de akár egy évbe is telhet, hogy ma valakinek megállapítsák a nyugdíját, és bár kap nyugdíjelőleget, közben a jogi státusa rendezetlen. Szerinte több ezer ügyben lehet késedelemben a hatóság.

A járulékplafon eltörléséről úgy fogalmazott, ezzel az intézkedéssel egy viszonylag jól kereső állami vezető három év alatt 260 ezerről 400 ezer forint fölé srófolhatja föl a nyugdíját, amivel egyes társadalmi csoportoknak kedveznek, a hatalmat gyakorlók érdekét szolgálják. Miközben minden kedvezmény megszűnt, bevezették a nők számára negyven év munkaviszony után nyugdíjba vonulási lehetőséget biztosító programot, ám szerinte a negyven év után nyugdíjba vonulók egyre nagyobb része teljes munkaidőben dolgozik, a férfiak pedig semmilyen hasonló kedvezményt nem kapnak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.