Végh Zsuzsanna a március 5-i bizottsági ülésen azt mondta, szerinte a kötvényigénylési eljárások „biztonsági szempontból megnyugtatóan zajlottak”. A főigazgató elmondása szerint viszont a hivatal maga végezte el a „migrációs kockázatelemzést”, továbbá ők vizsgálták a kérelmezők és családtagjaik által benyújtott dokumentumok valódiságát is. Indokolt esetben pedig szakértői véleményt kértek az okmányok ellenőrzésénél. Végh Zsuzsanna hozzátette, nemcsak biztonsági okokból utasítottak vissza kérelmezőket, hanem például a becsatolt okmányok hiányossága miatt.
Így viszont fölvetődik a kérdés, hogy a magyar rendvédelmi szervek és a titkosszolgálat ténylegesen milyen vizsgálatokat végzett el a több mint 20 ezer érintett esetében. Vadai Ágnes (Demokratikus Koalíció), a nemzetbiztonsági bizottság tagja emiatt arról kérdezte a főigazgatót, hogy a kötvényigénylők és hozzátartozóik mindannyian kitöltötték-e azt a nemzetbiztonsági kérdőívet, aminek felhasználásával, az ott megadott információk utólagos vizsgálatával beszélhetünk a szó fogalmi értelmében vett nemzetbiztonsági ellenőrzésről. Utóbbi során például elbeszélgetnek az érintettel, illetve megvizsgálják a személyi hátterét. Vadai Ágnes szerint ennek hiányában csupán annyi történhetett, hogy a kötvényigénylők által megadott adatokat összevetették a hazai és a nemzetközi nyilvántartásokkal. A bevándorlási hivatal vezetője nem válaszolt rá, hogy a kérelmezőknek ki kellett-e tölteniük nemzetbiztonsági kérdőívet.
Fölszólalt az ülésen a bizottságon kívüli Demeter Márta (LMP) képviselő is, aki felvetette: ha a főigazgató szerint minden adat nyilvános a menedékkérőkkel kapcsolatban, akkor érthetetlen, hogy a minisztériumok miért nem adnak választ a letelepedési kötvényeket érintő írásbeli kérdésekre. Demeter Márta kétségesnek nevezte a nemzetbiztonsági vizsgálatok komolyságát, hiszen például az Orbán Viktor miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal üzletelő szaúdi üzletember, Ghaith Pharaon úgy jöhetett be Magyarországra, hogy közben nemzetközi körözés volt ellene.
