Átjáróház a letelepedési kötvényprogram? Csak húszan buktak el a sok ezerből

Nehéz volt megbukni a nemzetbiztonsági vizsgálatokon a letelepedési kötvényeseknek.

Végh Zsuzsanna a március 5-i bizottsági ülésen azt mondta, szerinte a kötvényigénylési eljárások „biztonsági szempontból megnyugtatóan zajlottak”. A főigazgató elmondása szerint viszont a hivatal maga végezte el a „migrációs kockázatelemzést”, továbbá ők vizsgálták a kérelmezők és családtagjaik által benyújtott dokumentumok valódiságát is. Indokolt esetben pedig szakértői véleményt kértek az okmányok ellenőrzésénél. Végh Zsuzsanna hozzátette, nemcsak biztonsági okokból utasítottak vissza kérelmezőket, hanem például a becsatolt okmányok hiányossága miatt.

Így viszont fölvetődik a kérdés, hogy a magyar rendvédelmi szervek és a titkosszolgálat ténylegesen milyen vizsgálatokat végzett el a több mint 20 ezer érintett esetében. Vadai Ágnes (Demokratikus Koalíció), a nemzetbiztonsági bizottság tagja emiatt arról kérdezte a főigazgatót, hogy a kötvényigénylők és hozzátartozóik mindannyian kitöltötték-e azt a nemzetbiztonsági kérdőívet, aminek felhasználásával, az ott megadott információk utólagos vizsgálatával beszélhetünk a szó fogalmi értelmében vett nemzetbiztonsági ellenőrzésről. Utóbbi során például elbeszélgetnek az érintettel, illetve megvizsgálják a személyi hátterét. Vadai Ágnes szerint ennek hiányában csupán annyi történhetett, hogy a kötvényigénylők által megadott adatokat összevetették a hazai és a nemzetközi nyilvántartásokkal. A bevándorlási hivatal vezetője nem válaszolt rá, hogy a kérelmezőknek ki kellett-e tölteniük nemzetbiztonsági kérdőívet.

Fölszólalt az ülésen a bizottságon kívüli Demeter Márta (LMP) képviselő is, aki felvetette: ha a főigazgató szerint minden adat nyilvános a menedékkérőkkel kapcsolatban, akkor érthetetlen, hogy a minisztériumok miért nem adnak választ a letelepedési kötvényeket érintő írásbeli kérdésekre. Demeter Márta kétségesnek nevezte a nemzetbiztonsági vizsgálatok komolyságát, hiszen például az Orbán Viktor miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal üzletelő szaúdi üzletember, Ghaith Pharaon úgy jöhetett be Magyarországra, hogy közben nemzetközi körözés volt ellene.

Mint beszámoltunk róla, a kelet-ázsiai magyar külképviseleteken is aggályos volt a letelepedésikötvény-igénylők vizsgálata. Sok helyen nem akadt olyan magyar diplomata, aki tudott volna kínaiul, így a kérelmezők kihallgatása problémákba ütközött. Ugyanis a helyi tolmácsok nem estek át olyan szintű nemzetbiztonsági ellenőrzéseken, mint a magyar diplomaták.

Felére csökkent a bevándorlás Európában

Bár a magyar kormány meghosszabbította a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet” idén szeptemberig, most kiderült: egy év alatt a felére esett vissza az Európába érkező menedékkérők száma. Az Eurostat szerint az unió 28 tagországában tavaly 650 ezer új menedékkérőt regisztráltak, míg 2016-ban 1,2 milliót. A kérelmezők legnagyobb csoportját továbbra is a polgárháborús Szíriából érkezettek tették ki (102 ezer ember), őket követték az irakiak (48 ezer) és az afgánok (44 ezer). Magyarországon 3115 új menedékkérőt regisztráltak 2017-ben, közülük 1291-en kapták meg a menekült- vagy oltalmazotti státust, a kormány migránsellenes kampánya ellenére. Két éve még 177 ezren, 2016-ban már csak 30 ezren próbálkoztak hazánkban.