Átjáróház a letelepedési kötvényprogram? Csak húszan buktak el a sok ezerből

Nehéz volt megbukni a nemzetbiztonsági vizsgálatokon a letelepedési kötvényeseknek.

Húszezer kérelmezőből csak húsz letelepedésikötvény-igénylőt és 44 hozzátartozót utasítottak vissza a magyar hatóságok nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági kifogással az egész világról a kötvényprogram négyéves fennállása alatt – közölte Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal főigazgatója az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának részben zárt ülésén, március 5-én. A szerv vezetője valójában nem a letelepedési kötvényekről, hanem a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” kormány általi meghosszabbításával összefüggésben szólalt meg, de az ellenzéki képviselők kérdéseire váratlanul megemlítette azokat az adatokat, amiket eddig nem hoztak nyilvánosságra. Lapunk közérdekűadat-igénylésére a bevándorlási hivatal eddig csak annyit ismert el, hogy három kínai magánszemély kérelmét utasították vissza nemzetbiztonsági okokból. Vagyis az összesen 64 érintett túlnyomó többsége a már ismert adatok szerint valószínűleg Oroszországból, a Közel-Keletről és Észak-Afrikából próbálkozott, mert Kína után ezekből a térségekből érkezett a legtöbb igénylő.

Mint a Magyar Nemzet megírta, a 2013–2017 között működő kötvényprogram keretében összesen 19 865 külföldi állampolgár kapott letelepedési engedélyt Magyarországon, egyharmaduk kötvényesként, a többség hozzátartozóként. A kötvényigénylők 300 ezer euró, ötéves futamidejű kölcsönt nyújtottak a magyar államnak, cserébe ők és családjuk korlátlan ideig szóló letelepedési engedélyhez jutottak, amivel az Európai Unió területén is szabadon mozoghatnak. A kötvényeket kizárólag az Országgyűlés – akkor még Rogán Antal (Fidesz) jelenlegi kabinetminiszter által vezetett – gazdasági bizottságában kijelölt, tisztázatlan tulajdonosi hátterű cégek értékesíthették a vevőknek, de a letelepedési engedély kérelmezési folyamata a magyar külképviseleteken zajlott. Az engedélykérők esetében meghatározott ellenőrzéseket végeztek, amikben a bevándorlási hivatal felkérésére részt vett a magyar rendőrség, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ is.

Végh Zsuzsanna a március 5-i bizottsági ülésen azt mondta, szerinte a kötvényigénylési eljárások „biztonsági szempontból megnyugtatóan zajlottak”. A főigazgató elmondása szerint viszont a hivatal maga végezte el a „migrációs kockázatelemzést”, továbbá ők vizsgálták a kérelmezők és családtagjaik által benyújtott dokumentumok valódiságát is. Indokolt esetben pedig szakértői véleményt kértek az okmányok ellenőrzésénél. Végh Zsuzsanna hozzátette, nemcsak biztonsági okokból utasítottak vissza kérelmezőket, hanem például a becsatolt okmányok hiányossága miatt.

Így viszont fölvetődik a kérdés, hogy a magyar rendvédelmi szervek és a titkosszolgálat ténylegesen milyen vizsgálatokat végzett el a több mint 20 ezer érintett esetében. Vadai Ágnes (Demokratikus Koalíció), a nemzetbiztonsági bizottság tagja emiatt arról kérdezte a főigazgatót, hogy a kötvényigénylők és hozzátartozóik mindannyian kitöltötték-e azt a nemzetbiztonsági kérdőívet, aminek felhasználásával, az ott megadott információk utólagos vizsgálatával beszélhetünk a szó fogalmi értelmében vett nemzetbiztonsági ellenőrzésről. Utóbbi során például elbeszélgetnek az érintettel, illetve megvizsgálják a személyi hátterét. Vadai Ágnes szerint ennek hiányában csupán annyi történhetett, hogy a kötvényigénylők által megadott adatokat összevetették a hazai és a nemzetközi nyilvántartásokkal. A bevándorlási hivatal vezetője nem válaszolt rá, hogy a kérelmezőknek ki kellett-e tölteniük nemzetbiztonsági kérdőívet.

Fölszólalt az ülésen a bizottságon kívüli Demeter Márta (LMP) képviselő is, aki felvetette: ha a főigazgató szerint minden adat nyilvános a menedékkérőkkel kapcsolatban, akkor érthetetlen, hogy a minisztériumok miért nem adnak választ a letelepedési kötvényeket érintő írásbeli kérdésekre. Demeter Márta kétségesnek nevezte a nemzetbiztonsági vizsgálatok komolyságát, hiszen például az Orbán Viktor miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal üzletelő szaúdi üzletember, Ghaith Pharaon úgy jöhetett be Magyarországra, hogy közben nemzetközi körözés volt ellene.

Mint beszámoltunk róla, a kelet-ázsiai magyar külképviseleteken is aggályos volt a letelepedésikötvény-igénylők vizsgálata. Sok helyen nem akadt olyan magyar diplomata, aki tudott volna kínaiul, így a kérelmezők kihallgatása problémákba ütközött. Ugyanis a helyi tolmácsok nem estek át olyan szintű nemzetbiztonsági ellenőrzéseken, mint a magyar diplomaták.

Felére csökkent a bevándorlás Európában

Bár a magyar kormány meghosszabbította a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet” idén szeptemberig, most kiderült: egy év alatt a felére esett vissza az Európába érkező menedékkérők száma. Az Eurostat szerint az unió 28 tagországában tavaly 650 ezer új menedékkérőt regisztráltak, míg 2016-ban 1,2 milliót. A kérelmezők legnagyobb csoportját továbbra is a polgárháborús Szíriából érkezettek tették ki (102 ezer ember), őket követték az irakiak (48 ezer) és az afgánok (44 ezer). Magyarországon 3115 új menedékkérőt regisztráltak 2017-ben, közülük 1291-en kapták meg a menekült- vagy oltalmazotti státust, a kormány migránsellenes kampánya ellenére. Két éve még 177 ezren, 2016-ban már csak 30 ezren próbálkoztak hazánkban.