Mindössze három külföldi magánszemély kérelmét utasították vissza nemzetbiztonsági kifogás miatt a 2013 és 2017 között zajló letelepedési kötvényprogram fennállása alatt a kelet-ázsiai térségből – derült ki a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) által a Magyar Nemzet közérdekűadat-igénylésére küldött válaszából. A BMH szerint az érintett személyek mindannyian kínai állampolgárságúak voltak. Egyéb állampolgárságú külföldieket nem utasítottak vissza nemzetbiztonsági indoklással az általunk megjelölt országok és különleges státusú városok magyar külképviseletein. Utóbbiakhoz tartozik Kína, Hongkong, Makaó, Szingapúr és több, a Délkelet- és Kelet-Ázsia földrajzi térségében lévő ország. Egy korábban magas rangban lévő diplomáciai forrásunk szerint egyes kelet-ázsiai magyar külképviseletek erősen kockázatos gyakorlatot folytattak a letelepedési kötvényekért folyamodók nemzetbiztonsági szűrésében. Ám ahhoz, hogy a forgalmazásból több mint százmilliárd forintos nyereséget produkáló offshore cégek üzletmenete fennakadások nélkül pörögjön, nem volt szerencsés megnehezíteni a folyamatot.
Mint a Magyar Nemzet korábban megírta, a csaknem négy évig húzódó, tavaly márciusban lezárult kötvényprogram keretében – illetve a hozzá kapcsolódó családegyesítés által – összesen 19 865 külföldi állampolgár kapott letelepedési engedélyt Magyarországon. Az érkezők döntő többsége, mintegy 15 ezer ember kínai állampolgár volt. A kötvényigénylők 300 ezer euró (az első időszakban 250 ezer euró), ötéves futamidejű kölcsönt nyújtottak a magyar államnak, cserébe ők és családjuk korlátlan ideig szóló letelepedési engedélyhez jutottak, amellyel az Európai Unió területén is szabadon mozoghatnak.
A kötvényeket kizárólag az Országgyűlés – a fideszes Rogán Antal által vezetett – gazdasági bizottságában kijelölt, tisztázatlan tulajdonosi háttérrel bíró cégek értékesíthették a vevőknek, de a letelepedési engedély kérelmezési folyamata a magyar nagykövetségeken, konzulátusokon zajlott. Az engedélykérőkkel szemben meghatározott ellenőrzésekre került sor, amelyekben a BMH felkérésére részt vett a magyar rendőrség, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ is. A nemzetbiztonsági szűrés fontos része volt a kérelmezőkkel folytatott elbeszélgetés. Csakhogy értesüléseink szerint sok érintett külképviseleten nem volt olyan magyar diplomata, aki birtokában lett volna az ehhez szükséges nyelvtudásnak. Így a kötvényigénylők meghallgatása és mondandójuk megfelelő lefordítása is problémákba ütközött. Az igénylők többsége – akik szinte kivétel nélkül kínai állampolgárok voltak – ugyanis nem beszélt a sajátján kívül más nyelven.
