– Bevetjük a teljes jogi arzenált: nemzetközi fórumokhoz és az Alkotmánybírósághoz fordulunk a reklám- és a plakátpiacot törvénysértően átszabó, tavaly decemberben elfogadott törvény és a végrehajtására múlt pénteki dátummal kiadott kormányrendelet miatt – mondta lapunknak Magyar György. A Magyar Nemzet tulajdonosának érdekeltségében lévő Mahir Cityposter Kft. jogi képviselője szerint a május 1-je előtt a Magyar Közlönyben megjelentetett kormányrendelet tervezetének ismeretében számított erre a húzásra.
– A településkép védelméről, de valójában a reklámozás korlátozásáról szóló törvény ügyében már egy hónapja elindítottuk Brüsszelben, az Európai Bizottságnál az úgynevezett notifikációs eljárást. Érdemi kifogást emeltünk az ellen, hogy a lex Mahirként is emlegetett jogszabályt Magyarországon életbe léptethessék. Beadványunkban kifejtettük: a kormány, illetve a parlament jogszerűtlenül fogadott el egy súlyosan diszkriminatív szabályozást. A lépés az európai egyezményt, különösen a tulajdonhoz és a vállalkozás szabadságához fűződő jogokat sérti – emelte ki az ügyvéd, aki szerint a szándék világos: a diszkrimináció, illetve hogy csak a kormány kedvezményezett cégének legyenek jogai a plakátok kihelyezésénél. – Például nem lehet többé ragasztani a plakátot, csak szekrényben elhelyezni, a méreteket is pontosan meghatározták, és ezek egyértelműen arra utalnak, hogy a jogszabályt a jogalkotó valakire szabta. Olyan mélységben beavatkoznak a reklámpiacba, hogy az már alapjogokat sért, ezért az Alkotmánybírósághoz is fordulunk. Hazai beadványunk most készül, ezzel egy időben Strasbourghoz is fordulunk, mert ez az új, egyoldalú és diszkriminatív jogalkotás emberi jogokat is sért – szögezte le Magyar György. Hozzátette: ha az úgynevezett plakáttörvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet hatályba léphetne, akkor azokat a hazai bíróságokon is megtámadják.
Az ügyvéd ezzel kapcsolatban utalt a korábban általuk a fővárosi önkormányzattal szemben jogerősen megnyert oszlopperre. Annak alapján hamarosan jelentős, akár százmilliós nagyságrendű kártérítést követelnek a fővárosi önkormányzattól. Ugyanis a 2016 januárjában jóval több mint száz önkényesen eltávolított oszlop miatt a cég érvényes szerződéseinek egy részét a megrendelők felmondták, és a Mahirt további károk érték. – Az új jogszabályok alapján az önkormányzatok a hatálybalépéstől számított 30 napon belül fölmondhatják az eddigi szerződéseket, elbontathatják a reklámhelyeket, s ez még jelentősebb károkat okozhat. Ahogy korábban a Debreceni Ítélőtábla a főváros szerződésfelmondását érvénytelennek és hatálytalannak mondta ki, ezeket a felmondásokat is ugyanúgy bírósági útra tereljük – mondta Magyar György. Szerinte az efféle utólagos jogalkotás szerzett jogokat sért.
