Fontos pápai döntés született Mindszenty József bíboros boldoggá avatási ügyében

Ferenc pápa engedélyezte a Szentté Avatási Kongregációnak, hogy dekrétumban tegye közzé Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország egykori prímása „hősies erényeinek elismerését” – közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szerdán az MTI-vel.

Forrás: MTI

A következő lépés egy csoda elismerése lesz. Mindszenty József esetében egy orvosilag megmagyarázhatatlannak tűnő rákos gyógyulást értékel majd a kongregáció – ismertette Kovács Gergely.

A szakmai döntés után a csoda elismerését ismét Ferenc pápának kell jóváhagynia, ezt követően – újabb pápai jóváhagyás esetén – kerülhet sor a boldoggá avatásra – tette hozzá.

Erdő Péter szerda délután a római Szent Imre-templomban, Mindszenty József egykori címtemplomában adott hálát a pápai döntésért és a hercegprímás életéért.

A bíboros úgy fogalmazott: „hálát adunk neked vértanúinkért és hitvallóinkért, mindazokért, akik a véres 20. század során megaláztatást, rágalmakat üldöztetést, börtönt, sőt a halált is vállalva tettek tanúságot hitükről és szeretetükről irántad és embertársaik iránt.”

Köszönetet mondott Mindszenty József „életéért, hűségéért és bátor kiállásáért”, és azért, hogy az egyház hivatalosan is elismerte, hogy hősies fokon gyakorolta a keresztény erényeket.

Hozzátette: „Kérünk, segíts, hogy figyelmesen és nyitott szívvel tanulmányozzuk élete példáját”, hogy „ebből is erőt merítsünk ahhoz a keresztény tanúságtételhez, amely bonyolult világunkban a mi nemzedékünk feladata és küldetése.”

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Latorcai János: a kommunisták helyrehozhatatlan károkat okoztak az egyházaknak

A kommunisták helyrehozhatatlan károkat okoztak az egyházaknak és a nemzetnek – mondta Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke szerdán a Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek perének 70. évfordulója alkalmából rendezett konferencián az Országházban.

Latorcai János arról beszélt: a bíboros elleni per koncepciós jellege ugyan nyilvánvaló volt, de mindenki számára egyértelmű üzenetet is hordozott.

Ha ugyanis az ország egyik legmeghatározóbb, legnépszerűbb emberét, a magyar katolikus egyház vezetőjét bíróság elé lehetett állítani és el lehetett ítélni a nemzetközi tiltakozás és a pápai kiátkozás ellenére, akkor a társadalomban további ellenállásnak nem volt értelme.

Úgy fogalmazott: bár a szocializmus évtizedei alatt az egyházpolitikai eszköztár sokat módosult – a tiltástól, a nyílt erőszaktól a megalkuvó békepapi mozgalmon át egészen a tűrésig -, a pártállam célja mindvégig az egyház visszaszorítása és a hívők létszámának drasztikus csökkentése maradt.

Hozzátette: „a kommunisták céljaikat ugyan nem tudták maradéktalanul megvalósítani, mára azonban egyértelmű, hogy helyrehozhatatlan károkat okoztak az egyház és nemzet életében”.

A magyar kormány éppen ezért az elmúlt években jelentős forrásokkal támogatta a hazai egyházak működését és társadalmi szerepvállalását, biztosítva, hogy az oktató, nevelő, egészségügyi és szociális intézményfenntartói munkájukat, nemzetépítő tevékenységüket maradéktalanul el tudják végezni – mondta az Országgyűlés alelnöke.

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke hangsúlyozta: Mindszenty József vállalta a nyílt harcot és annak minden következményét a hatalommal, nem egyezkedett és el volt készülve a mártíromságra is. Ezért válhatott a kommunista hatalommal szembeni ellenállás jelképévé.

Felidézte: pere nemcsak Magyarországon volt jelentős esemény, óriási nemzetközi médiaérdeklődés is kísérte: a lapok napokon keresztül tudósítottak a perről, a Life magazin önálló számot szentelt neki, a Times pedig címlapon hozta a bíboros arcképét.

A bíborosért felemelte a szavát egy sor vezető politikus, Párizsban tüntetést szerveztek a meghurcolt főpap mellett, fogságáról színdarab is született, Hollywoodban a korabeli sztárszínészekkel forgattak filmet róla.

A Nyugat ezen a peren keresztül szembesült a kommunista hatalom brutalitásával. A nyugati közvéleményt Mindszenty József pere alapján kezdte foglalkoztatni a kérdés, hogy vajon milyen fizikai és lelki tortúra vezethet egy ilyen szilárd jellemű ember megtöréséig – mondta Földváryné Kiss Réka.

Megjegyezte: később, a hatvanas évektől a hidegháború fokozatos enyhülésével párhuzamosan az antikommunista hős karakteresen megrajzolt alakja is halványulni kezdett, ez pedig Mindszenty személyes sorsát is döntően befolyásolta.

Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök köszöntőjében azt mondta: Európa keleti régiójában a kommunista hatalomátvétel után „az egyházi vezetők előre látták sorsukat és szembenézve a valóssággal” vállalták ezt a sorsot, „amely igazságtalan üldözést, börtönt, kínzást és erőszakos halált is jelenthetett”. „Bár ezek a főpapok alkatilag különbözők volta és országonként is voltak eltérések az üldözésük módjában, ”mégis összeköti őket mély hitük és felelősségérzetük az alapvető emberi és keresztény érétkek és az Istentől rájuk bízott hívek, sőt, az egész társadalom sorsa iránt„.

Ezeket az embereket csak akkor érthetjük meg, ”ha személyüket az Istenbe vetett hitük összefüggésében nézzük, amely minden döntésük végső alapja és természetfeletti erőforrása volt„ – tette hozzá a Mohos Gábor.

Habsburg-Lotharingiai Mihály, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány elnöke arról beszélt: a 20. század rémuralmai, a barna és a vörös diktatúrák mind összeomlottak, hatalmasságai eltűntek a történelem süllyesztőjében, de egykori áldozatukról, Mindszenty Józsefről könyveket írnak, szobrokat állítanak neki, zarándoklatokat szerveznek emlékére.

A kommunista Népbíróság 1949. február 8-án ítélte koncepciós perben hazaárulás és valutaüzérkedés vádjával életfogytiglani börtönre Mindszenty Józsefet.

A rendszerváltáskor, 1990-ben rehabilitálták, 1991-ben pedig ünnepélyes keretek között helyezték örök nyugalomra az esztergomi bazilikában.