Népszerű lett a korai óvodakezdés

Nem élnek sokan a felmentés lehetőségével az óvodakötelezettség kapcsán, a pedagógusok és szülők között egyetértés van a mielőbbi kezdés hasznosságát illetően — mondták el a lapunk által megkérdezett szakemberek. Úgy tudjuk, az Oktatási Hivatal most ellenőrzi az óvodába járási kötelezettség teljesítését, az érintett pedagógusok pedig szorgalmazzák, hogy készüljön felmérés arról is: iskolakezdésre tényleg csökkennek-e a gyerekek hozott különbségei, mérséklődik-e az iskolaelhagyás. Az Emmi szerint tíz százalékkal jár most több hároméves óvodába, mint a korhatár leszállítása előtt.

A hátrányok és tehetségek is korábban felismerhetőkké válnak a kisgyerekeknél Fotó: Mirkó István

A hátrányok és tehetségek is korábban felismerhetőkké válnak a kisgyerekeknél
Fotó: Mirkó István

Hatástanulmány készítését szorgalmazza az óvodakezdés kapcsán a Pedagógusok Szakszervezete óvodapedagógiai tagozatának elnöke is. Verba Attiláné úgy látja: érdemi eredmény leghamarabb a bevezetéstől számított öt év után várható. – Nem telt még el túl sok idő, de lassan el kellene kezdeni összegyűjteni a gyakorló óvodapedagógusok, alsós tanítók visszajelzését arról, csökkent-e a diákok közötti különbség. Az én tapasztalatom egyébként az, hogy a gyermekek többsége korábban is hároméves kora körül került óvodába, rászoruló családoknál pedig mindig is komoly hívószót jelentett a napi háromszori ingyenes étkezés, amelyre sok gyereknek otthon talán nem is lenne lehetősége. A felmentés lehetőségével nem sokan élnek, aki igen, főleg különböző betegségek miatt teszi. Sokszor inkább az a jellemző, hogy már két és fél éves kor körül beíratják a gyermeket, ezzel kapcsolatban pedig gyakran okoz nehézségeket, hogy törvényileg már nem feltétel a szobatisztaság. Ismerek olyan intézményeket, ahová zömével járnak pelenkás gyerekek, miközben sem a tárgyi, sem a személyi feltételek nincsenek meg a pelenkázáshoz – hangsúlyozta lapunknak a szakember.

Az Emmi szerint a hároméves kori óvodáztatás nemcsak a hátrányok és tehetségek felismerését teszi lehetővé, de a korai iskolaelhagyás mértékét is csökkentheti. A szaktárca lapunk kérdésére közölte: az intézkedés hatékonyságát leghamarabb a 2015 szeptemberében óvodai nevelésbe kerülő gyermekek 12. életévében (vagyis 2024 körül) lehet majd mérni. Szerintük az akkori 6. osztályos kompetenciamérés tudja majd megmutatni, hogy következett-e be már változás.

Kiemelték azt is, hogy a gyermeklétszám növekedett a jogszabályváltozás hatására: míg 2010-ben a hároméves gyermekek 74,1 százalékát helyezték el óvodában, arányuk a 2017/2018-as nevelési évben tíz százalékkal, 84,4 százalékra nőtt. A négyévesek óvodai részvétele ugyanebben az időszakban 92,9 százalékról 95,1 százalékra emelkedett. Ismeretes, hogy a férőhelyek száma országosan évek óta 380 ezer körül alakul (9200-zal lett több hely 2010 óta), így elméletileg mindenkinek van hely, bár az egyenlőtlen elosztás máig okoz gondokat.

Az idei nevelési évben a KSH előzetes adatai szerint 327 ezer óvodást írattak be, ez csaknem négyezerrel több a tavalyinál, 2014-ben pedig még csak 321 ezer óvodás volt a rendszerben. A fejlesztési forrásokról az Emmi közölte: 2014 és 2020 között összesen százmilliárd forint jut bölcsődei és óvodai bővítésekre. Emlékeztettek arra is, hogy 2014-ben 850,3 milliót, 2015-ben és 2016-ban 2,5-2,5 milliárd forintot, 2017-ben pedig már 3,5 milliárdot költöttek a kapacitások növelésére.