A Századvég javaslatai a Facebook-cenzúra ellen

Az alapítvány közleményében azt írta: a közösségi oldalak cenzúrája morálisan védhetetlen, mivel „lábbal tiporja” a szólásszabadság elvét.

a kisrészvényesek tulajdonába adják azt.

3. Kiterjesztik a közösségi média tevékenységi körére a nemzetállam területi hatályát

és alkotmányos szabályait.

4. Keményebb jogi eszközökkel lépnek fel a szólás- és véleményszabadság

alkotmányos jogainak külső korlátozóival – az önjelölt cenzorokkal szemben.

A problémát súlyosbítja, hogy még csak kevés ideje léteznek hivatalosan nyilvánosságra

hozott moderálási szabályok és elvek a Facebooknál. Ezek az elvek sokszor nem

egyértelműek, illetve a szólás- és véleménynyilvánítási, valamint sajtószabadságot

garantáló magyar jogszabályokhoz képest jelentősen szűkítik a hazai felhasználók jogait,

azaz olyan cselekvéseket is tiltanak, amit az Alaptörvény és a többi vonatkozó magyar

jogszabály megenged. Ráadásul e szabályokat a Facebook a gyakorlatban aktuális politikai

szempontok, ideológiai meggyőződések miatt bármikor felülírhatja, lehetetlenné téve

ezáltal a kiszámíthatóságot. Nem beszélve arról, hogy a nyilvánosságra hozott szabályokon

és elveken kívül léteznek nem nyilvános rendelkezések és ad-hoc típusú cenzori

gyakorlatok is, amelyek kiismerhetetlen módon szűkítik a használható szavak és a

megbeszélhető témák körét. Jelenleg tehát a magyar jogszabályok által garantált

szólás-, vélemény- és sajtószabadság nem érvényesülhet teljes körűen a

Facebook felületein. A Facebook korlátozza a felhasználók alkotmányos

jogait, amelynek védelmét a nemzeti jogalkotás segítségével kell

helyreállítani.

5. Például úgy, hogy az ilyen jellegű „önkényes online szolgálatói cenzúra” esetére is

kiterjeszti – a sajtó-helyreigazítási perekhez hasonlóan – a bíróság soron kívüli

eljárásait, egy rövidebb eljárási időtartamot biztosítva ezzel.

6. Vagy úgy, hogy közigazgatási hatáskörbe utalja ezeket az ügyeket. Ebben az esetben

a hatóság – célszerűen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság – járna el rövid

határidőn belül, amely döntésével szemben a közigazgatási bíróságokhoz lehetne

fordulni, amely szintén soron kívül döntene.

7. Még nagyobb elrettentő hatása lehetne azon megoldásnak, amely büntetőjogilag

rendelné szankcionálni az olyan magatartást, amelynek keretében valaki

közreműködik az alkotmányosan biztosított vélemény-, szólás- és sajtószabadság

jogok gyakorlási lehetőségeinek korlátozásában. Tehát a büntetőjog eszközeivel

lehetne élni a jogellenes „moderátori-cenzori” munkát, tevékenységet szervezőkkel,

illetve végzőkkel szemben.

8. Egy szó mint száz: a közösségi médiát a nemzeti szuverenitás számára rendelkezésre

álló eszközökkel kell arra szorítani, hogy tiszteletben tartsa a felhasználók

szabadságát!