A Századvég javaslatai a Facebook-cenzúra ellen

Az alapítvány közleményében azt írta: a közösségi oldalak cenzúrája morálisan védhetetlen, mivel „lábbal tiporja” a szólásszabadság elvét.

Javaslatokat fogalmazott meg a Századvég Alapítvány a Facebook-cenzúra ellen.

A Századvég közleményében azt írta: a közösségi oldalak cenzúrája morálisan védhetetlen, mivel lábbal tiporja a szólásszabadság elvét. Politikailag veszélyes, mivel tagadja a nemzeti szuverenitásokon alapuló törvények és szabályok érvényességét. Ezen túl pedig megfosztja az embereket az igazság megismerésétől, mert annak teljes körű bemutatását és megismerését tilalom alá helyezi.

Erre azzal kapcsolatban hívták fel a figyelmet, hogy Mark Zuckerberg, a Facebook közösségi oldal alapítója és vezetője a The Washington Post szombati számában megjelent nyílt levelében az internet törvényi szabályozására és ellenőrzésére kérte a kormányokat. Mint írták, Mark Zuckerberg a demokratikus elkötelezettségű kormányoktól azt várja, hogy globális szabályokat alkotva „őrködjenek” az egyéni online felhasználói élmény „biztonsága” felett.

A Századvég szerint ha Mark Zuckerberg eléri, amit akar, a „Facebook-cenzúra szintet ugrik” és a nemzetek nem lesznek képesek védelmet nyújtani állampolgáraiknak, hogy élhessenek alkotmányosan biztosított szabadságjogaikkal.

Kiemelték: a „nemzeteken a sor, hogy megvédjék a szabadságot”. Ehhez nyolc pontban fogalmazták meg javaslataikat. Egyebek mellett azt szorgalmazzák, hogy minősítsék hagyományos tömegmédiának a közösségi médiát és ugyanúgy szabályozzák, mint a többi tartalomszolgáltatót. Emellett azt is javasolják, hogy terjesszék ki a közösségi média tevékenységi körére a nemzetállam területi hatályát és alkotmányos szabályait, továbbá, hogy keményebb jogi eszközökkel lépjenek fel a szólás- és véleményszabadság alkotmányos jogainak külső korlátozóival – az „önjelölt cenzorokkal” szemben.

A teljes tanulmány elérhető a Századvég weboldalán – áll a közleményben.

A Századvég nyolc pontos javaslata – Mit tehetnek a nemzetek?

1. Hagyományos tömegmédiának minősítik a közösségi médiát és ugyanúgy

szabályozzák, mint a többi tartalomszolgáltatót.

2. Trösztellenes intézkedéseket hoznak, feldarabolják a monopol szolgáltatót, vagyis

a kisrészvényesek tulajdonába adják azt.

3. Kiterjesztik a közösségi média tevékenységi körére a nemzetállam területi hatályát

és alkotmányos szabályait.

4. Keményebb jogi eszközökkel lépnek fel a szólás- és véleményszabadság

alkotmányos jogainak külső korlátozóival – az önjelölt cenzorokkal szemben.

A problémát súlyosbítja, hogy még csak kevés ideje léteznek hivatalosan nyilvánosságra

hozott moderálási szabályok és elvek a Facebooknál. Ezek az elvek sokszor nem

egyértelműek, illetve a szólás- és véleménynyilvánítási, valamint sajtószabadságot

garantáló magyar jogszabályokhoz képest jelentősen szűkítik a hazai felhasználók jogait,

azaz olyan cselekvéseket is tiltanak, amit az Alaptörvény és a többi vonatkozó magyar

jogszabály megenged. Ráadásul e szabályokat a Facebook a gyakorlatban aktuális politikai

szempontok, ideológiai meggyőződések miatt bármikor felülírhatja, lehetetlenné téve

ezáltal a kiszámíthatóságot. Nem beszélve arról, hogy a nyilvánosságra hozott szabályokon

és elveken kívül léteznek nem nyilvános rendelkezések és ad-hoc típusú cenzori

gyakorlatok is, amelyek kiismerhetetlen módon szűkítik a használható szavak és a

megbeszélhető témák körét. Jelenleg tehát a magyar jogszabályok által garantált

szólás-, vélemény- és sajtószabadság nem érvényesülhet teljes körűen a

Facebook felületein. A Facebook korlátozza a felhasználók alkotmányos

jogait, amelynek védelmét a nemzeti jogalkotás segítségével kell

helyreállítani.

5. Például úgy, hogy az ilyen jellegű „önkényes online szolgálatói cenzúra” esetére is

kiterjeszti – a sajtó-helyreigazítási perekhez hasonlóan – a bíróság soron kívüli

eljárásait, egy rövidebb eljárási időtartamot biztosítva ezzel.

6. Vagy úgy, hogy közigazgatási hatáskörbe utalja ezeket az ügyeket. Ebben az esetben

a hatóság – célszerűen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság – járna el rövid

határidőn belül, amely döntésével szemben a közigazgatási bíróságokhoz lehetne

fordulni, amely szintén soron kívül döntene.

7. Még nagyobb elrettentő hatása lehetne azon megoldásnak, amely büntetőjogilag

rendelné szankcionálni az olyan magatartást, amelynek keretében valaki

közreműködik az alkotmányosan biztosított vélemény-, szólás- és sajtószabadság

jogok gyakorlási lehetőségeinek korlátozásában. Tehát a büntetőjog eszközeivel

lehetne élni a jogellenes „moderátori-cenzori” munkát, tevékenységet szervezőkkel,

illetve végzőkkel szemben.

8. Egy szó mint száz: a közösségi médiát a nemzeti szuverenitás számára rendelkezésre

álló eszközökkel kell arra szorítani, hogy tiszteletben tartsa a felhasználók

szabadságát!