Nem állapítható meg közjogi érvénytelenség a munka törvénykönyvének a parlament 2018. december 12-i ülésnapján elfogadott módosítása és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény kapcsán – mondta ki az Alkotmánybíróság (AB). Mint emlékezetes, a nevezett plenáris ülésen az ellenzéki képviselők rendzavarással, sípolással, az elnöki pulpitus elfoglalásával próbálták megakadályozni a jogszabályok elfogadását, majd miután ez mégsem sikerült nekik, az Alkotmánybírósághoz fordultak, hogy a testület semmisítse meg azokat.
A taláros testület indokolásában hangsúlyozza: előfordulhat, hogy egyes parlamenti frakciók visszaélésszerű magatartása miatt akadályozzák a törvényhozás észszerű működését, a döntések megszületését. Ez a parlamenti obstrukció, amikor egy parlamenti kisebbség politikai céljai, a parlamenti döntéshozatal ellehetetlenítése érdekében jogszerű lehetőségét rendeltetésével ellentétesen – a visszaélésszerű joggyakorlás határait feszegetve – használja ki.
Fotó: Kurucz Árpád
A döntés után az MSZP–Párbeszéd közölte: a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul jogorvoslatért. Szerintük „a fideszes pártkatonákkal feltöltött” Alkotmánybíróság megint a magyar emberekkel, a magyar munkavállalókkal szemben döntött, csak a kormányt szolgálja ki. A DK felháborítónak nevezte az AB határozatát. Közölte: továbbra is tiltakoznak a rabszolgatörvény ellen, a „valódi hazafiaknak” pedig nem egy fideszes „alaptörvény-bíróságra” van szükségük, hanem egy független szervezetre. A Jobbik szerint kérdéses, hogy az AB kinek akar megfelelni, amikor „asszisztál egy nemzet törvénytelen rabszolgasorba taszításához, a demokrácia felszámolásához”.
