Hatalmi harc folyik az unió jövőjéért

Orbán Viktor beszéde több volt, mint szimpla kampánynyitó, és hátterében nemcsak a szavazatmaximalizálás szándéka húzódik meg —vélekedtek a lapunknak nyilatkozó elemzők. Szerintük a kormányfő lefektette, hogy a választások utáni hatalmi harcban milyen minimumkövetelményekhez köti a támogatását, s egyetértenek abban, hogy a fő kampánytéma a migráció lesz.

Strasbourg, 2019. március 26. Az Európai Parlament (EP) plenáris ülése Strasbourgban 2019. március 26-án. A testület 410:192 arányban megszavazta az évenkénti kétszeri óraátállítás gyakorlatának 2021-es megszüntetését. A határozat értelmében azok az uniós országok, amelyek a nyári idõszámítás megtartása mellett döntenek, 2021 márciusában állítanák át utoljára az órát, a téli idõszámítást preferálók pedig 2021 októberében. Az EP-nek a kérdésben meg kell állapodnia a tagállami kormányokat tömörítõ Európai Tanáccsal. MTI/EPA/Patrick Seeger Fotó: Patrick Seeger

– Migrációellenes és a keresztény identitást védelmező beszédével megadta a következő ötven nap alaphangját a kormányfő a Fidesz kampánynyitóján – jelentette ki lapunk megkeresésére a Nézőpont-csoport vezetője. Mráz Ágoston Sámuel szerint a témaválasztás nem meglepő, a magyar társadalom túlnyomó többsége, a Fideszt nem támogatók is, ebben a kérdésben a kabinet oldalán áll.

Mint fogalmazott, nemcsak a témával való rezonálás segíti a magyar kormánypárt mozgósítását, de a Brüsszelből érkező erős, ám legfeljebb a népszerűségi problémákkal küzdő hazai ellenzéknek tetsző kritikák is hozzájárulnak ahhoz, hogy a kormánypárttal szimpatizálók érezzék a választások tétjét.

Mráz Ágoston Sámuel

Mráz Ágoston Sámuel úgy véli, az elhangzottak fontosabbak voltak a szimpla kampánynyitónál és a szavazatmaximalizálás szándékánál. Szavai szerint a sorok között olvasni tudók azt is kihallották belőle, hogy a választások után induló hatalmi harcban milyen minimumkövetelményekhez köti az európai politika minden rezdülését jól ismerő magyar kormányfő a támogatását.

– A hétpontos program, amelynek a Fideszre leadott szavazatok ráadásul erős legitimációt is adnak, az EU 2-2,5 százalékát adó magyar nemzetnél nagyobb befolyással rendelkező magyar kormányfő elváráslistája. A tagállami belügyminiszterekből álló migrációellenes csoport létrehozása, az NGO-k uniós forrásainak újraosztása és kizárólag a bevándorlásellenes uniós vezetők támogatásának ígérete mind-mind ilyen minimumkövetelmény – fejtette ki a Nézőpont-csoport vezetője.

Értékelése szerint a személyi kérdésekben a magyar kormányfőnek különösen nagy szerepe lehet, hiszen az Európai Tanács elnökét és az Európai Bizottság elnökjelöltjét is az állam- és kormányfők választják ki minősített többséggel, azaz a bevándorlásellenesek blokkoló kisebbsége is befolyásolni tudja a végeredményt. Az elemző azt hangsúlyozta: a következő időszakban dől el, hogy az olyan jelöltek, mint Manfred Weber, bevándorlásellenesek-e.

– A miniszterelnök a lényeget felfedve világított rá, hogy bár a bevándorlás kérdését Brüsszel igyekszik egy jogi-technikai ügynek beállítani, az sokkal többről szól: egy kulturális-civilizációs háborúról – közölte a Magyar Nemzet érdeklődésére az Alapjogokért Központ igazgatója. Szánthó Miklós szerint ebben az egyik oldalon együtt áll a bevándorláspárti, keresztényellenes liberális európai elit, valamint a többségében iszlámhitű bevándorlótömeg, a másik oldalon pedig a nemzeti identitást, szuverenitást és keresztény hagyományt védeni igyekvők.

Szánthó Miklós

– A harc megvívásához és megnyeréséhez ugyanakkor az is szükséges, hogy utóbbi tábor ne csak védekezzen, hanem támadásba menjen át, és minden politikai, jogi eszközzel lerántsa a leplet a politikai korrektség és az emberi jogi fundamentalizmus kiterjedt ármánykodásáról. A nyílt társadalom hívei ugyanis a bevándorlás ügyét „szakmai” megközelítéssel keretezik, és azt mondják, hogy elegendő, ha jogi eszközökkel az illegálisból legális migrációt faragunk – fogalmazott Szánthó Miklós.

– Az alapkérdést ugyanakkor nem teszik fel, hogy egyáltalán jó-e, hasznos-e Európának a bevándorlás, hiszen ezen keresztül eljutunk az egész „multikulti projekt” megítéléséhez, és olyan világnézeti törésvonalakhoz, amelyek felfednék a „jóemberkedők” valós céljait. Ezekről ugyanakkor a liberálisok nem akarnak nyíltan beszélni. Hiszen akkor szót kellene ejteni arról is, hogy éppen az elmúlt évtizedek érzékenyítő emberjogi kulturkampfja az abortusz kapcsán, a család relativizálása, a homoszexuális propaganda vagy a genderideológia vezetett ahhoz a meghasonláshoz és identitászavarhoz Európában, amelynek komoly szerepe van a csökkenő gyermekszületési folyamatokban – fejtette ki az Alapjogokért Központ igazgatója

Krekó Péter

Krekó Péter, a Political Capital igazgatója megkeresésünkre három dolgot emelt ki a miniszterelnök beszédével kapcsolatban. – Orbán Viktor soha nem volt még ennyire nyílt Manfred Weber és az Európai Néppárt ostorozásában, mint most. Egyedülálló, hogy a néppárt tagja éppen a néppárt vezetőivel szembeni plakátokra és retorikai háborúra fűzze fel a választási kampányát. A miniszterelnök úgy érezheti, hogy a Fidesz kellően erős alternatív szövetségekben kapna helyet, és a beszéde alapján Orbán Viktor egyre inkább hajlik arra, hogy az európai parlamenti választás után a Fidesz a néppárton kívül politizáljon tovább – fogalmazott Krekó Péter, aki szerint ez azonban jelentősen rontaná Orbán európai pozícióját, hiszen a néppárton kívül is van ugyan élet, de nehezebb.

Az elemző úgy véli, a Fidesznek ráadásul egy euroszkeptikus formációban sem lehetne vezető szerepe, hiszen az olasz Liga vagy a lengyel PiS bizonyosan több képviselőt delegál majd az EP-be. – Orbán Viktor beszédével folytatódott a „háttérhatalmazós”, összeesküvés-elméletekre épülő politika. Jól látszik továbbá az is, hogy mik lesznek a törzstábor mozgósítását célzó kampány fő témái: migráció, migráció és migráció, illetve mögötte Soros György – vélekedett Krekó Péter.