A hatóság elnöke felhívta a figyelmet arra, nem megengedett például az egyéni vállalkozók nyilvánosságra hozott elérhetőségein kampányolni, mint ahogyan egyes szakértői névjegyzékek, regiszterek kampánycélú felhasználása is jogellenes.
Az adatkezelőnek „indokolatlan késedelem nélkül” törölnie kell a választópolgárra vonatkozó személyes adatokat, ha az kéri, és akkor is törölnie kell az adatokat, ha már nincs szükség azokra abból a célból, amiből gyűjtötte, és akkor is, ha jogellenesen kezelte a személyes adatokat.
Az ajánlás kitér arra is, a politikai pártok tipikusan alkalmazott módszere, hogy a választópolgárok (elsődleges címzettek) a párt kérésére egymásnak ajánlják a jelölőszervezetet, illetve maguk ajánlanak másokat (másodlagos címzett) mint leendő szimpatizánsokat a pártnak.
Péterfalvi Attila ezzel kapcsolatban kiemelte: az elsődleges címzett csak a másodlagos címzett tudtával és beleegyezésével küldheti meg az elérhetőségi adatokat a pártnak, ami csak a másodlagos címzett megerősítése (például az elektronikus levélcímre küldött linkre kattintás) után veheti fel adatbázisába. A pártnak fel kell hívnia az elsődleges címzettek figyelmét arra, hogy csak a másodlagos címzett tudtával és beleegyezésével lehet közölni adataikat.
Az ajánlásban a NAIH elnöke kitér arra is, hogy a párt nem tarthatja nyilván azok adatait, akik a megerősítés iránti megkeresés során nem járultak hozzá személyes adataik kezeléséhez, vagyis nem lehet „negatív adatbázist” létrehozni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!