Péterfalvi Attila kiemelte: a politikai véleményre vonatkozó adat különleges személyes adat, és csak az érintett hozzájárulása esetén kezelhető.
Hozzátette: egy demokratikus jogállamban közérdek fűződik a polgárok választójogának tájékozott és aktív gyakorlásához, így a pártoknak is méltányolható érdeke fűződik a személyes adatok kezeléséhez, de be kell tartaniuk bizonyos szabályokat.
Mint írta, a választáson induláshoz szükséges ajánlások gyűjtésekor a pártok nem másolhatják le a választók személyes adatait, nem hozhatják nyilvánosságra az ajánló személyét, és törekedniük kell arra, hogy naprakész adatbázisuk legyen az ajánlásgyűjtésben részt vevőkről.
A választási kampánnyal kapcsolatos adatkezeléssel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, a pártok a Nemzeti Választási Irodától – listájuk jogerőre emelkedését követően – igényelhetik a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét, de ezeket csak a közvetlen politikai kampányra használhatják, másolásuk, harmadik személynek történő átadásuk tilos. Az adatokat legkésőbb a szavazás napján meg kell semmisíteni. A választópolgárok azonban megtilthatják, hogy a választási szervek kiadják a jelölőszervezeteknek az adataikat.
A pártok azokon a telefonszámokon is megkereshetik a polgárokat, amelyek a nyilvános telefonkönyvben szerepelnek, és amelyek marketing- és tájékoztatási célú felhasználását az érintettek nem tiltották meg. A telefonon keresztüli kampányoláshoz csak a friss, aktualizált telefonkönyv, elektronikus adattár használható fel. Nem megengedett a számgenerálás elvén alapuló hívórendszer alkalmazása.
A pártok a kampányukban felhasználhatják a korábban gyűjtött szimpatizánsi adatokat is, de csak bizonyos feltételekkel. A pártok kifejezetten szimpatizánsi adatbázis építése céljából vagy aláírásgyűjtéshez, civil kezdeményezéshez kötődően gyűjthettek személyes adatokat, de csak akkor kereshetik meg ezeken a választópolgárokat, ha ők kinyilvánították, hogy kifejezetten a kapcsolattartás céljára is használhatók az elérhetőségeik.
