Hatóság: Az EP-kampányban is érvényesülnie kell a személyes adatok védelmének

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választása során is érvényesülnie kell a személyes adatok védelmének – hívta fel a kampányban részt vevők figyelmét a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke csütörtökön közzétett ajánlásában.

Péterfalvi Attila kiemelte: a politikai véleményre vonatkozó adat különleges személyes adat, és csak az érintett hozzájárulása esetén kezelhető.

Hozzátette: egy demokratikus jogállamban közérdek fűződik a polgárok választójogának tájékozott és aktív gyakorlásához, így a pártoknak is méltányolható érdeke fűződik a személyes adatok kezeléséhez, de be kell tartaniuk bizonyos szabályokat.

Mint írta, a választáson induláshoz szükséges ajánlások gyűjtésekor a pártok nem másolhatják le a választók személyes adatait, nem hozhatják nyilvánosságra az ajánló személyét, és törekedniük kell arra, hogy naprakész adatbázisuk legyen az ajánlásgyűjtésben részt vevőkről.

A választási kampánnyal kapcsolatos adatkezeléssel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, a pártok a Nemzeti Választási Irodától – listájuk jogerőre emelkedését követően – igényelhetik a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét, de ezeket csak a közvetlen politikai kampányra használhatják, másolásuk, harmadik személynek történő átadásuk tilos. Az adatokat legkésőbb a szavazás napján meg kell semmisíteni. A választópolgárok azonban megtilthatják, hogy a választási szervek kiadják a jelölőszervezeteknek az adataikat.

A pártok azokon a telefonszámokon is megkereshetik a polgárokat, amelyek a nyilvános telefonkönyvben szerepelnek, és amelyek marketing- és tájékoztatási célú felhasználását az érintettek nem tiltották meg. A telefonon keresztüli kampányoláshoz csak a friss, aktualizált telefonkönyv, elektronikus adattár használható fel. Nem megengedett a számgenerálás elvén alapuló hívórendszer alkalmazása.

A pártok a kampányukban felhasználhatják a korábban gyűjtött szimpatizánsi adatokat is, de csak bizonyos feltételekkel. A pártok kifejezetten szimpatizánsi adatbázis építése céljából vagy aláírásgyűjtéshez, civil kezdeményezéshez kötődően gyűjthettek személyes adatokat, de csak akkor kereshetik meg ezeken a választópolgárokat, ha ők kinyilvánították, hogy kifejezetten a kapcsolattartás céljára is használhatók az elérhetőségeik.

A hatóság elnöke felhívta a figyelmet arra, nem megengedett például az egyéni vállalkozók nyilvánosságra hozott elérhetőségein kampányolni, mint ahogyan egyes szakértői névjegyzékek, regiszterek kampánycélú felhasználása is jogellenes.

Az adatkezelőnek „indokolatlan késedelem nélkül” törölnie kell a választópolgárra vonatkozó személyes adatokat, ha az kéri, és akkor is törölnie kell az adatokat, ha már nincs szükség azokra abból a célból, amiből gyűjtötte, és akkor is, ha jogellenesen kezelte a személyes adatokat.

Az ajánlás kitér arra is, a politikai pártok tipikusan alkalmazott módszere, hogy a választópolgárok (elsődleges címzettek) a párt kérésére egymásnak ajánlják a jelölőszervezetet, illetve maguk ajánlanak másokat (másodlagos címzett) mint leendő szimpatizánsokat a pártnak.

Péterfalvi Attila ezzel kapcsolatban kiemelte: az elsődleges címzett csak a másodlagos címzett tudtával és beleegyezésével küldheti meg az elérhetőségi adatokat a pártnak, ami csak a másodlagos címzett megerősítése (például az elektronikus levélcímre küldött linkre kattintás) után veheti fel adatbázisába. A pártnak fel kell hívnia az elsődleges címzettek figyelmét arra, hogy csak a másodlagos címzett tudtával és beleegyezésével lehet közölni adataikat.

Az ajánlásban a NAIH elnöke kitér arra is, hogy a párt nem tarthatja nyilván azok adatait, akik a megerősítés iránti megkeresés során nem járultak hozzá személyes adataik kezeléséhez, vagyis nem lehet „negatív adatbázist” létrehozni.