Légzéskimaradás is állhat a horkolás hátterében

Fáradtság, fejfájás, ingerlékenység, koncentrációs zavar, izzadás — ha valaki kellő mennyiségű alvás ellenére is ilyen tüneteket tapasztal, annak hátterében éjszakai légzéskimaradás is állhat. Horkolás esetén mindenképpen érdemes kivizsgáltatni annak okát, hiszen ha légzéskimaradással társul, akkor cukorbetegséget, magas vérnyomást, szívritmuszavarokat, szívinfarktust, stroke-ot, de szexuális zavarokat és demenciát is okozhat.

A magyar lakosság tíz-harminc százaléka szokott horkolni Forrás: 123RF

Amennyiben egyszerű horkolásról van szó, akkor altatásos en­doszkópos vizsgálat során az orron keresztül levezetett endoszkóppal megnézik, hogy a légutak melyik része esik össze, hol keletkezik maga a hang. Ha a vizsgálat során felmerül az alvás közbeni légzéskimaradás gyanúja, a beteg kap egy műszert, amivel otthon tudják vizsgálni a szervezet alvás alatti működését, illetve annak kóros eltéréseit. Ezt azután kiértékelik, megállapítva, hogy milyen súlyosságú légzéskimaradásról van szó – magyarázta a szakember. A beteg kivizsgálása ezt követően az alváslaborban folytatódik, ami egy éjszakás befekvést igényel; itt részletesebb képet kapnak a beteg alvásáról. Az endoszkópos vizsgálatot az alvási ­apnoés betegeken is el kell végezni, azzal a különbséggel, hogy nem vibrációt, hanem elzáródást keresnek.

Egyszerű horkolás esetén többféle kezelés is lehetséges: amennyiben a horkolás túlsúllyal összefüggésben jelentkezik, akkor mértéke a fogyással párhuzamosan jellemzően csökken. Léteznek különböző eszközös terápiák is, mint például az úgynevezett lágyszájpad-előemelő: ezt a beteg éjszakára behelyezi a szájába, és a lágy szájpadot lehet kicsit előrébb húzni vele, amivel eredményesen kezelhető a lágy szájpad rezgése miatt kialakult horkolás. Létezik állkapocs-előemelő eszköz is, amely egy kivehető fogszabályozóhoz hasonlít: ez az alsó állkapcsot húzza előrébb abban az esetben, ha a horkolás kiváltó oka a nyelvgyök hátraesése. Az egyszerű horkolásos panasz műtéti megoldással is eredményesen kezelhető, azonban operáció csak alvás alatti endoszkópos vizsgálatot követően történhet – mondta Molnár Viktória. Középsúlyos vagy súlyos fokú obstruktív alvási apnoé esetében a leghatékonyabb a pozitív nyomású légsínterápia. Ezzel a lélegeztetőgéphez hasonló készülékkel az elzáródások mesterségesen megszüntethetők. Légzéskimaradás esetén a műtéti eljárás kevésbé hatékony, és vannak olyan anatómiai eltérések is, amelyeket nem tudnak operálni.

– A kezeletlen allergia, nátha, a lefekvés előtt alkalmazott nyugtató, az alkoholfogyasztás és a túlsúly hajlamosít a légutak menti izmok ellazulására, ezáltal a horkolás kialakulására – hívta fel a figyelmet a szakorvos, hozzátéve: ezek elkerülésével a horkolás is csökkenthető.