Bűnügyi helyszín a Hableány, ezért a dél-koreai búvárok nem kutathatták át a Dunából kedden pontonhajóra emelt, majd a Csepeli Szabadkikötő zárt dokkjába szállított hajóroncsot. A hajó alsó fedélzetét egy-másfél méteres hordalék lepte el, aminek átkutatását Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) mentési munkálatok levezénylésével megbízott főigazgatója biztonsági okokból a magyar búvároknak is megtiltotta kedden.
A búvárok a 13 napos kiemelési munkálatok során azokat a holttesteket hozták ki a május 29-i tragédia során a folyó fenekén megült Hableányból, amelyek részben kilógtak a roncsból vagy kívülről, a hajótestbe való behatolás nélkül kiszabadíthatók voltak. A keddi kiemelés során négy holttestet találtak, négy dél-koreai áldozatot továbbra is keresnek.
Hajdu János szerint a hajótestben lehetnek még további áldozatok, hiszen a vastag iszapréteg ellepte az utastér mellett a kiszolgálóhelyiségeket is, amelyek átkutatását fokozott ügyészi irányítás mellett a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) helyszínelői végzik. A helyszíni szemle tegnap egész nap tartott, és ma is folytatódik.
Szong Sun Keun ezredes, a Dél-koreai Köztársaság Budapestre akkreditált katonai attaséja tegnap nemzetközi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy bár honfitársai nem kutathatták át a roncsot, viszont halottkereső kutyát beengedhettek, de az eb nem jelzett holttestet.
A belügyminiszter még kedden adott parancsot a folyó hazai szakaszán az eltűnteket keresők számának a megduplázására. Szerbia, Horvátország, Románia és Bulgária segítségét is kérték korábban.
A katonai attasé köszönetet mondott a magyar kormánynak, a Belügyminisztériumnak, a TEK-nek és a magyar lakosságnak a mentés során tett erőfeszítésekért.
Kiemelte Szlovákia szerepét a gabcsikovói vízlépcsőnél a Duna visszafogása miatt, valamint a német, cseh, osztrák és norvég technikai és speciális segítséget.
Hajdu Jánosnak személyesen is köszönetet mondott a 13 napos, embert próbáló munka irányítása miatt.
A TEK főigazgatója kiemelte: a feladat nehéz volt, hiszen nem volt rutinjuk ilyen művelet megtervezésében és végrehajtásában (Magyarországon eddig senkinek nem volt tapasztalata ekkora vízi katasztrófa kezelésében – a szerző). A tábornok és az operatív törzs így a TEK-nél szokásos napi rutint követte, úgy zajlott a művelet megtervezése és lebonyolítása, mint ha az a TEK bármelyik részlegének adott akciója volna. Az első órákban nehéznek tűnt a hivatásos állomány és a civil résztvevők munkájának összehangolása – például a nehézbúvárok egy része civil cégeknél dolgozik –, ám mivel a civilek többsége is katona, rendőr vagy katasztrófavédő volt korábban, gyorsan visszaálltak a katonai rendbe.