Tarlós István (Fidesz-KDNP) azt mondta, hogy ezenkívül sok minden mást is terveznek Budapesten. További járműveket cserélnének le a közösségi közlekedésben, felújítanák a Blaha Lujza és a Széna teret, javítanák a kerékpározás infrastruktúráját, fejlesztenék a repülőtéri gyorsforgalmi utat, csökkentenék a zajt a repülőtér környékén, folytatnák a drogprevenciós és a hajléktalanprogramjukat, megoldanák a bulinegyed problémáit, valamint hidat építenének Aquincumnál – sorolta.
A főpolgármester szerint az ellenzékiek előválasztása nem egyéb, mint „agitprop tevékenység”.
Ha lenne egy meghatározó jelöltjük, akiben tényleg megbíznak, ha lennének komolyan veendő vetélytársai neki, a jelenlegi városvezetőnek, akkor semmi szükség nem lenne a folyamatra – vélekedett. Hozzátette: az előválasztás végeredménye ellenőrizhetetlen, nincs független bizottság, amely hiteles adatokat tudna szolgáltatni.
Óránként hangzanak el ellenzéki részről olyan ígéretek, amelyeknek nincsen pénzügyi vagy jogi alapjuk, vagy egyik sem. Ezek betarthatatlanok, ilyeneket csak az tesz, aki tudja, hogy nem fogják számon kérni – jelentette ki Tarlós István.
Az ellenzéki főpolgármester-jelöltekről szólva azt mondta: Kálmán Olga láthatóan semmilyen ismerettel nem rendelkezik az önkormányzati rendszer működéséről. Bár Karácsony Gergely tagja a Fővárosi Közgyűlésnek, a testület munkájának kétharmadában egyáltalán nem vett részt, és a bizottsági ülések zömétől is távol maradt. Az általa polgármesterként vezetett Zuglóban ráadásul „kaotikus állapotok” uralkodnak – hangoztatta Tarlós István, megjegyezve: gyakorlatilag nem tud pozitív intézkedéseket felsorolni a kerület elmúlt öt évéből.
Kerpel-Fronius Gáborra, a Momentum Mozgalom jelöltjére kitérve azt mondta, hogy őt egyáltalán nem ismeri, szinte semmit nem tud róla közölni.
Ha valaki főpolgármester, jogkövetőnek kell lennie, be kell tartania a törvényeket, ezért semmi értelme olyan ígéreteket tenni, amelyek beváltását jogszabály kizárja – emelte ki.
Példaként említette, hogy Kálmán Olga évente száz lakást építtetne az önkormányzatokkal, a főváros vezetőjének azonban semmi jogalapja nincs arra, hogy ilyesmire kényszerítse a kerületeket. Arról nem is beszélve, hogy lakásonként 27-30 millió forinttal számolva ez 3 milliárdos költség, és Tarlós István kérdésesnek nevezte, hogy honnan lenne erre pénz.