A 2020-as büdzsé a családok és a fenntarthatóság költségvetése

A jövő évi költségvetési törvény bizottsági jelentéseinek vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés: jövőre 2200 milliárd forintnál is több forrás áll rendelkezésre a családok támogatására.

Szűcs Lajos (Fidesz) az országgyűlési szakbizottságok többségi véleményét ismertette, és kijelentette: a költségvetés a fenntartható növekedés és a családok költségvetése.

Jövőre 2200 milliárd forintnál is több forrás áll rendelkezésre a családok támogatására, és amíg 2010-ben a családtámogatások 76 százaléka járt alanyi jogon és 24 százalékuk munkához kötve, most a munka alapú támogatások vannak túlsúlyban.

Jövőre is megvalósul az úgynevezett nullás egyenleg, vagyis csak a fejlesztések, beruházások érdekében lehet növelni a hiányt – mondta. Szólt az országvédelmi alapról és a rendkívüli alapokról, amelyekben 488 milliárd forint, vagyis a nemzeti össztermék csaknem 1 százaléka szerepel.

Stabilnak nevezte a gazdaságot, a javaslatot pedig megalapozottnak, amely fenntartható növekedést vetít előre. Célnak nevezte a munkát terhelő adók és a vállalkozások terheinek csökkentését, és azt, hogy a jövőben tovább növekedjen a foglalkoztatás.

A kormánypárti politikus rámutatott: a reálkeresetek 2018-ban a 2010-eshez képest már 41 százalékkal magasabb szinten álltak, ez még tovább javulhat.

Kisebbségi vélemények

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) kiemelte: a 2020-as költségvetésből komplett társadalmi csoportok maradtak ki. Az ellenzéki politikus az elvándorolt magyarokat említette példaként, és rámutatott: ezek az emberek azért mentek el, mert Magyarországon nem látják a jövőt. Nem ad választ generációs problémákra, a nyugdíjasok helyzetére sem a büdzsé. A differenciált emelést sürgette esetükben, majd a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulása mellett érvelt a jobbikos politikus. Kitért a rendvédelmi dolgozókra is, szerinte az évek óta befagyasztott illetmény-alapot mindenképpen emelni kellene. Nagyon fontos, hogy anyagi megbecsülést adjanak ennek a hivatásnak – rögzítette. A pozitívumok között említette a nemzetpolitikai tételeket, de azt kérte, hogy Bethlen Gábor Alapkezelő a pályázati rendszerét dolgozza át a támogatások megfelelő odaítélése érdekében. A Jobbik költségvetést nem tudja támogatni – jelezte.

Varju László (DK) arról beszélt, hogy minden költségvetési módosító indítványt elutasított a kormány. A leszakadás költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsé tervezetét, amelynek a magyar emberek a vesztesei, s szóvá tette a jóléti kiadások egyre csökkenő arányát is. Az egész úgy ahogy van, hűen türközi a kormány társadalompolitikáját – fogalmazott, majd hozzátette: nem erre kaptak felhatalmazást az emberektől. A népnyúzó, adóztató megoldásokból nincs olyan, amit ne tudnának kipróbálni – mondta a DK-s politikus, és feltette a kérdést, meddig akarják sanyargatni még az embereket?

Hohn Krisztina (LMP) a következő évi költségvetést a jövő felélése forgatókönyvének nevezte, mert szavai szerint kevesebb pénz jut környezetvédelemre, oktatásra, több pénz jut azonban a multiknak és a felső középosztálynak. Egyre bővül azok száma, akiket a kormány az út szélén hagy – fogalmazott, úgy értékelve, hogy a büdzsé nem néz szembe a bér-, a lakhatási és a klímaválsággal.

A költségvetés nem teszi működőképessé az egészségügyet, nem fejleszti az oktatást, és nem támogatja megfelelően a kis- és középvállalkozásokat – mondta Hohn Krisztina.

Bősz Anett (független) arról beszélt, a költségvetési vita után sem változott az álláspontja, így szerinte a gazdasági növekedésből éppen azokra az ágazatokra nem jut elég forrás, amelyekre kellene, az egészségügyre, az oktatásra és a szociális ágazatra.

A népesedéspolitikát sem jól fogta meg a kormány – mondta a politikus.

Fidesz: támogassák a kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola felújítását!

Gelencsér Attila (Fidesz) arról beszélt, hogy a kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola épülete méltatlan állapotban van, a felújítás elodázhatatlan, ezért módosító javaslatot nyújtott be, 100 millió forintos támogatást kérve. A cél, hogy az intézmény méltó módon maradhasson a régió művészetoktatásának meghatározó intézménye – mondta.

Frakciótársa, Koncz Ferenc azt emelte ki, hogy a költségvetés középpontjában a családvédelmi akcióterv végrehajtása áll, 2228 milliárd forint áll rendelkezésre a magyar családok támogatására 2020-ban.

A szintén fideszes Hörcsik Richárd hangsúlyozta: a stabilitás teremti meg annak lehetőségét, hogy a büdzsé a családok költségvetése lehessen.

Szószóló: 768 millió forintos többlettámogatás a nemzetiségi pedagóguspótlék emelésére

Farkas Félix roma nemzetiségi szószóló egyebek mellett arról tájékoztatott, hogy a költségvetési törvényjavaslat az ideihez képest 768,9 millió forint többlettámogatást tartalmaz a nemzetiségi pedagóguspótlék emelésére.

MSZP: szakadék van az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférésben

Gurmai Zita (MSZP) a szegények és a gazdaságok közötti, az egészségügyi ellátásokhoz való hozzájutásban meglévő „szakadékról” beszélt.

Több mint 500 ezer ember nem jut hozzá a megfelelő alapellátáshoz Magyarországon – hívta fel a figyelmet.

Jobbik: a lakáscélú előtakarékosságot tervező fiatalokra nem gondol a büdzsé

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, az állami támogatású lakáscélú előtakarékosságot tervező fiatalokra nem gondol a büdzsé, a költségvetési tervezetből „kimaradt az ő életük”.

Szerinte így felelőtlenség tőlük a gyermekvállalás emelkedését várni.

LMP: a kormány nem akar szembenézni az éghajlatváltozás kérdésével

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint a büdzséből azt lehet kiolvasni, hogy a kormány nem akar szembenézni globális problémákkal, például az éghajlatváltozás kérdésével.

Azt is mondta, a kormány nem készül a kivándorlás megállítására.