Szűcs Lajos (Fidesz) az országgyűlési szakbizottságok többségi véleményét ismertette, és kijelentette: a költségvetés a fenntartható növekedés és a családok költségvetése.
Jövőre 2200 milliárd forintnál is több forrás áll rendelkezésre a családok támogatására, és amíg 2010-ben a családtámogatások 76 százaléka járt alanyi jogon és 24 százalékuk munkához kötve, most a munka alapú támogatások vannak túlsúlyban.
Jövőre is megvalósul az úgynevezett nullás egyenleg, vagyis csak a fejlesztések, beruházások érdekében lehet növelni a hiányt – mondta. Szólt az országvédelmi alapról és a rendkívüli alapokról, amelyekben 488 milliárd forint, vagyis a nemzeti össztermék csaknem 1 százaléka szerepel.
Stabilnak nevezte a gazdaságot, a javaslatot pedig megalapozottnak, amely fenntartható növekedést vetít előre. Célnak nevezte a munkát terhelő adók és a vállalkozások terheinek csökkentését, és azt, hogy a jövőben tovább növekedjen a foglalkoztatás.
A kormánypárti politikus rámutatott: a reálkeresetek 2018-ban a 2010-eshez képest már 41 százalékkal magasabb szinten álltak, ez még tovább javulhat.
Kisebbségi vélemények
Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) kiemelte: a 2020-as költségvetésből komplett társadalmi csoportok maradtak ki. Az ellenzéki politikus az elvándorolt magyarokat említette példaként, és rámutatott: ezek az emberek azért mentek el, mert Magyarországon nem látják a jövőt. Nem ad választ generációs problémákra, a nyugdíjasok helyzetére sem a büdzsé. A differenciált emelést sürgette esetükben, majd a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulása mellett érvelt a jobbikos politikus. Kitért a rendvédelmi dolgozókra is, szerinte az évek óta befagyasztott illetmény-alapot mindenképpen emelni kellene. Nagyon fontos, hogy anyagi megbecsülést adjanak ennek a hivatásnak – rögzítette. A pozitívumok között említette a nemzetpolitikai tételeket, de azt kérte, hogy Bethlen Gábor Alapkezelő a pályázati rendszerét dolgozza át a támogatások megfelelő odaítélése érdekében. A Jobbik költségvetést nem tudja támogatni – jelezte.
