Már fényesedik a jövő Komáromban

Történelmi időket éltek és élnek 2013 és 2020 között a beruházások szempontjából Komáromban, hiszen soha nem látott mennyiségű forrásból fejleszthetik a várost — erről Molnár Attila polgármester beszélt lapunknak. A település pozíciói ráadásul az új Duna-híd megépülésével tovább javulnak, és ha befejeződik az elektromos akkumulátorokat gyártó dél-koreai SK Battery Hungary 340 milliárd forintos beruházása, akkor Komárom újabb szintet léphet. A szakma díjak és elismerések sorával ismeri el az erőfeszítéseket: tavaly Molnár Attila lett az Év polgármestere, míg a komáromi lett az Év ipari parkja, idén pedig az energiahatékony önkormányzat elismerést söpörte be a település.

A polgármester azt mondja, a Csillag erődben a Szépművészeti Múzeum antik szobormásolatai találnak otthonra Fotó: Mirkó István

Kevés magyar városnak volt olyan fordulatos az elmúlt százéves történelme, mint Komáromnak, amely először komoly mélységeket járt meg, manapság pedig sokkal inkább a fejlesztéseivel hívja fel magára a figyelmet. Az 1920-as trianoni békediktátum kettészakította az akkor mintegy 22 ezres lélekszámú várost, a döntés következtében a lakosok alig negyede maradt Magyarországon.

Ráadásul szinte minden középület az északi városrészhez került, így Dél-Komáromban városházát, középiskolát, bíróságot, rendőrséget és templomokat kellett építeni. Az 1938-as első bécsi döntéssel – hét évre – Komárom egyesült, hogy aztán a második világháborút követően újra szétszakítsák a két, amúgy összetartozó városrészt. Dél-Komárom akkor az önálló fejlődés útjára lépett.

A rendszerváltást követően, 1990 és 1998 között az MSZP-s Krajczár Gyula vezette a települést, őt 2010-ig a szintén szocialista Zatykó János követte a tisztségben. Húsz év után, 2010-ben került jobboldali politikus a polgármesteri székbe, a fideszes Molnár Attila azóta áll a település élén. – Mielőtt megválasztottak polgármesternek, a város kiváló pénzügyi helyzetben volt, akkoriban – elsősorban a Nokiának köszönhetően – az iparűzésiadó-bevétel csaknem ötmilliárd forint volt. A bajunk 2010-et megelőzően éppen az volt, hogy miközben ekkora összegek álltak rendelkezésre, a szocialista városvezetés nem hosszú távú stratégia mentén használta fel ezeket a forrásokat – mutatott rá Molnár Attila, aki elmondta: hivatalba lépése után elsőként megfelelő munkatársakat kerestek az önkormányzathoz és a városi cégekhez, illetve lerakták a hosszú távú fejlesztési koncepció alapjait.

A polgári városvezetés azonban nem sokáig támaszkodhatott a jelentős iparűzési adóbevételre, mert 2012-ben a Nokia padlóra került. A 12 ezer főt foglalkoztató finn cég vesszőfutása miatt lezuhant a városban az iparűzési adó bevétele, emiatt az önkormányzat a csőd szélén tántorgott. A városvezetés azonban nem esett kétségbe, hanem előremenekült, és mivel nem volt szabad üres terület, ingatlanokat vásároltak zöldmezős beruházásokhoz. – Sokan mosolyogtak, de nem lett igazuk.

Több mint negyvenhektárnyi területet sajátítottunk ki, majd 2014-ben meg is jelent az első cég, a lengyel Alumetal, egy gépjárműipari beszállító. Ettől kezdve egyre több befektető érkezett az új ipari parkba, ennek köszönhetően újra növekedni kezdett az önkormányzat bevétele az iparűzési adóból, amely tavaly már elérte a 2,8 milliárd forintot. Ezzel egy sor, nálunk lényegesen nagyobb lélekszámú települést is megelőzünk – hangsúlyozza Komárom első embere.

A város pénzügyi lehetőségei várhatóan tovább javulnak, mert zajlik az elektromos akkumulátorokat gyártó dél-koreai SK Battery Hungary 340 milliárd forintos zöldmezős beruházása, amely Magyarországon jelenleg a legnagyobb. Ebben a szegmensben Európában is egyedülálló, és a világon is csak az Egyesült Államokban a Tesla fejlesztése előzi meg húszmilliárd forinttal. Molnár Attila szerint a cég érkezése óriási lehetőség a városnak, bár azt elismeri: a térség is munkaerő­hiánnyal küzd.

Az viszont segítséget jelent, hogy a település logisztikai adottságai kiválóak. Komárom a Bécs–Budapest vasútvonal közepén és az M1-es autópálya mellett fekszik, a település három fővárostól (Bécs, Budapest és Pozsony) is egyórányi autóútra van. Komáromnak emellett dunai kikötője is van.

A növekvő helyi adóbevételeknek köszönhetően a város fejlődő pályára állhatott. – A beruházások szempontjából 2013 és 2020 között történelmi időket élünk, ebben az európai uniós fejlesztési ciklusban körülbelül nyolcvanmilliárd forint fejlesztési pénz érkezik hozzánk. A sikerekhez hozzájárul az is, hogy nagyon komoly pályázatfigyelő és -író csapatunk van, az egy főre jutó forrás éppen ezért nálunk a legtöbb a megyében – fejtette ki Komárom polgármestere.

A polgármester azt mondja, a Csillag erődben a Szépművészeti Múzeum antik szobormásolatai találnak otthonra
Fotó: Mirkó István

Ami a konkrét beruházásokat illeti, a Liget Budapest projektben csaknem hétmilliárd forintból fejlesztik a Csillag erődöt, amelyet jövő tavasszal adhatnak át. A tervek szerint egy új, összesen több mint hétezer négyzetméteres kulturális központ jön létre, ahol a Szépművészeti Múzeum hányatott sorsú, antik görög-római szobormásolatainak jeles darabjai találnak majd otthonra. Épül az új Duna-híd is, amely Észak- és Dél-Komáromot köti majd össze közúton, a csaknem 32 milliárd forintból megvalósuló beruházás szintén 2020-ra készülhet el. Molnár Attila kitért arra, hogy a jövőben felhasználják a geotermikus energiát is: a termálvíz jelenleg a Dunába ömlik, de a jövőben ezzel fűtik majd a közintézményeket, a munkálatok már tartanak.

Komárom szőnyi városrészében, ahol a római korban Brigetio néven jelentős katonai tábor és polgárváros működött, páratlan leletanyagokat találtak. A gátépítésnél egy 1800 éves római kori fürdő került elő, emiatt a beruházás nyomvonalát is módosítani kellett, egy másik helyen pedig régészeti parkot alakítanak ki. Az ELTE régészeti tanszékének oktatóközpontja is ide fog költözni, így Komárom a felsőoktatás térképére is felkerülhet. Három év alatt hárommilliárd forintot költenek intézményeik korszerűsítésére, és önerőből valamennyi bölcsődének és óvodának új udvart és játszóteret építenek.

A turizmus és idegenforgalom szintén kiemelt terület a városban. – A fürdőnkbe sok külföldi vendég jön; 330 ezer belépőt adunk el egy évben, így a létesítmény nyereséget termel. A Monostori erődöt éves szinten 120 ezren látogatják, de ha elkészül, akkor a Csillag erődbe is 60-65 ezer vendéget várunk. Emellett egy évben 48 ezer jegyet adunk el a modern, felújított mozinkban, ahol premierfilmeket tudunk vetíteni. A különböző fesztiváljaink is nagyon sok látogatót vonzanak – teszi hozzá. A városban a kultúra mellett a sportra is nagy hangsúlyt fektetnek: a településen 1500 igazolt sportoló van, háromnegyedük gyermek.

A városban szerteágazó kedvezményrendszer működik, minden hetven év feletti komáromi lakostól ingyen szállítják el a szemetet. – A családvédelmi akciótervhez is csatlakozunk azzal, hogy minden komáromi, aki a városban köti első házasságát, százezer forint életkezdési támogatást kap. A kelengyepénz ugyancsak százezer forint, talán ennek is köszönhető, hogy manapság csaknem dupla annyi gyermek születik, mint 10-12 éve.

Egy év múlva újabb közúti híd köti össze az északi és déli oldalt
Fotó: Mirkó István

Minden kismama és Komáromban tanuló diák ingyenesen használhatja a tömegközlekedést, továbbá a bölcsődések és óvodások térítésmentesen étkeznek, és kapnak védőoltást is. Indítottunk egy hároméves úszásprogramot, amely az általános iskola második osztályáig tart; a cél az, hogy szakoktatók segítségével minden gyerek megtanuljon úszni. A csokhoz kapcsolódóan kedvezményes telkeket adunk, és a fiatalok első lakáshoz jutását is szeretnénk segíteni. Egy pályázattal hiányszakmában dolgozó fiataloknak két évig ingyen biztosítunk bérlakást vagy hetvenezer forintos lakbértámogatást – teszi hozzá a polgármester.

Az erőfeszítéseket a szakma is elismeri, hiszen tavaly Molnár Attila lett az Év polgármestere, emellett a komáromi lett az Év ipari parkja, továbbá a Virágos Magyarország versenyen az Év települése és az Év virágos városa díjat is megkapták, sőt az ország tortája is innen származik. Idén először az energiahatékony önkormányzat elismerést söpörte be, majd a humanitárius település címet nyerte el Komárom.

Északon is magyar a polgármester

Kiváló az együttműködés a felvidéki Észak- és a magyarországi Dél-Komárom között, olyannyira, hogy még a városrendezési terveiket is összehangolják. Észak-Komáromban, ahol magyar polgármester van, körülbelül a lakosság hetven százaléka magyar. – Nagyon sok közös pályázatunk van, ezek egy része az Európai Unió támogatását is élvezi, de többet az önkormányzatok finanszíroznak. A komáromi napok rendezvénysorozat minden évben egy közös kulturális fesztivál, de sok más olyan együttes programunk is van, amelyek a kultúrát vagy éppen az oktatást érintik – hangsúlyozza Molnár Attila. Észak- és Dél-Komárom együttműködésére jellemző, hogy tavaly, amikor az első bécsi döntés nyolcvanadik évfordulóját ünnepelték – a két oldal 1938-ban hét évre újraegyesült –, Keszegh Béla, Észak-Komárom polgármestere díszoklevelet adományozott Molnár Attilának. Fontos megjegyezni, hogy nemcsak a kerek évfordulók alkalmával tartanak ünnepséget az újraegyesülés napján, hanem minden évben megemlékeznek az eseményről. Jó példa Észak- és Dél-Komárom kiváló együttműködésére az is, hogy a két önkormányzat közös hírportált működtet Szia, Komárom néven. Az internetes portál népszerűségéről mindent elmond, hogy csaknem 22 ezren kedvelik és követik az oldalt, ami az összlakosságához, a körülbelül 58 ezer főhöz képest kifejezetten nagy szám. (B. A.)