– A Kúria biztosítja a folyamatos, szakszerű működést – emelte ki Darák Péter, a testület elnöke kedden délelőtt, a legfelsőbb bírói fórum félévértékelő rendezvényén azzal kapcsolatban, hogy a közigazgatási felsőbíróság létrehozása lekerült a napirendről. A grémium vezetője – az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács viszonyának ellenpontjaként – jó példaként említette a Kúria és az Alkotmánybíróság közti párbeszédet és az egymás munkájára figyelő építkezést és felhívta a figyelmet, hogy a két testület között nincs olyan típusú meccselés, amilyet a sajtó egy része feltételez.
Darák Péter a szervezet megújult honlapját dicsérte, amelyről szerinte a közvélemény és a sajtó is megfelelően tájékozódhat a Kúria által hozott döntésekről.
A Kúria elnöke bevezetőjében kitért arra is, hogy nemrég megújultak az eljárási kódexek, ami miatt bizonyos tárgykörökben szükség van joggyakorlat-elemző csoportok munkájára. Egy ilyen testület vizsgálja jelenleg a keresetlevelek visszautasításához vezető okokat.
A sajtóeseményen a Magyar Nemzet arról kérdezte Kónya Istvánt, a Kúria elnökhelyettesét, hogy mi a magyarázata annak, hogy Czeglédy Csaba büntetőügye félbeszakadt.
– A Czeglédy-ügyben sajátos helyzet alakult ki – fogalmazott Kónya István, aki úgy vélekedett: ha megszűnik a mentelmi jog által biztosított immunitás, például egy képviselőnek lejár a megbízatása, akkor az érintett elleni büntetőeljárást a törvény betűje szerint „le lehet folytatni”. Az elnökhelyettes szerint ez a megfogalmazás azonban nem ad választ arra a kérdésre, amelyet a bírónak egy ilyen esetben el kell döntenie, nevezetesen azt, hogy az ügyet egy új vádemeléssel vagy a megszüntetett büntetőeljárás újraindításával lehet folytatni.
Mint ismert, ebben az esetben az vezetett az egyedi helyzet kialakulásához, hogy a Nemzeti Választási Bizottság ellenzéki delegáltjai az MSZP és Gyurcsány Ferenc ügyvédjeként is elhíresült, 6,3 milliárdos költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba mentelmi jogának fenntartása mellett szavaztak.
