József főherceget lemondatja az antant

Az új Friedrich-kormány nem tudja megerősíteni a helyzetét. Sem a megszálló románoknak, sem az egész antantnak – amelynek négytagú tábornokdelegációja már megérkezett – nem élvezi a bizalmát.

József főherceg

Ekkor még sokan hiszik, hogy az országgyűlési választást engedik megtartani a román megszállók. A pécsi Dunántúl így ír: „Az augusztus ­21-iki minisztertanácson Perényi belügyminiszter választójogi javaslatot terjesztett elő, amelyet a kormány tagjai behatóan megvitattak. A javaslat a nőkre is kiterjedő legáltalánosabb szavazati jog elvén épül fel a lajstromos szavazat elejtésével. A szavazás titkos. A minisztertanács határozata szerint a választás szeptember 20-ika körül lesz.”

Perényi Zsigmond belügyminiszter rendeletet ad közre a Budapesti Közlönyben 19-én „a letartóztatásokról és a letartóztatottakkal való bánásmódról”. A „Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének és a budapesti államrendőrség főkapitányának” címzett jogszabály azzal kezdődik: „Több oldalról hangzik el az az aggodalom, hogy az elmult rendszer hivei kiméletlen üldözésben fognak részesülni. Az ilyen alaptalan aggodalmakkal szemben kijelentem, hogy a jelenlegi kormány a szigoru jogrend alapján áll, egyfelől tehát kiméletlen szigorusággal megtorol minden bűncselekményt, másfelől azonban ártatlanokat üldözni, megfélemliteni vagy épen megkinozni nemcsak nem kiván, de azt nem is engedi. […] a rendelkezésemmel szembehelyezkedő ilyen közeg ellen, mint aki állásának betöltésére méltatlan, a legkiméletlenebb szigorusággal fogok eljárni.”

A kormány a gyorsított büntetőeljárásról szóló 20-i rendelkezéseiben bevezetné a rögtönítélő bíráskodást. A budapesti büntető törvényszék elnöke hirdetményt tesz közzé „A rögtönbiráskodás (statárium) elrendelése” címmel, felsorolva a bűncselekményeket, amikre vonatkozik a gyilkosságtól a szándékos emberölésig, rablásig, gyújtogatásig. 22-én a román hadsereg főparancsnoka, Mardarescu tábornok és Diamandi miniszter egy másik hirdetményben – valószínűleg az antant direktívája nyomán – közli: „Ezen hirdetmény semmis és érvénytelen, minthogy senki másnak, mint a román csapatok parancsnokságának nincs joga ilyen hirdetményeket közzétenni a megszállási idő alatt.”

Folytatódik az intézmények, javak visszaszármaztatása. 19-én rendeletet tesznek közzé a kórházak, gyógyintézetek, szanatóriumok tulajdonosaiknak történő visszaadásáról. Megszületik a „proletárdiktatura által foganatositott sérelmes lakásrekvirálások felülvizsgálatáról” szóló jogszabály is. 24-én megjelenik a rendelet „a nevelési és oktatási intézetek köztulajdonba vétele és a művelődés és oktatás ügye igazgatásának tárgyában a volt tanácskormány által kiadott rendelkezések hatályon kívül helyezéséről”. A Kecskeméti Közlönyben 24-én olvasható: „A hadügyminiszter elrendelte, hogy a hadseregben ezentul mint átmeneti tábori ruhát a szegedi nemzeti hadsereg egyenruháját kell hordani. A régi cs. és kir., valamint honvédruha a hadügyminiszter parancsa szerint szolgálaton kivül elhordható, a szovjet-ruha pedig rögtön kiküszöbölendő.”