Gulyás Gergely az intézményt érintő várható változtatásokról szólva azt mondta, szeretnék, ha a közigazgatási elit is innen kerülne ki, hogy a vezetőket, főosztályvezetőket, osztályvezetőket is innen tudják majd kiválasztani. Hozzátette: a következő évtől diplomáciai akadémia is elkezdi működését az NKE-n.
A miniszter sikeresnek nevezte a 2010 óta tartó folyamatot, amelynek során a különböző szétszóródott, a tág értelemben vett közigazgatási karokat összevonva létrehozták az egységes, közszolgálati egyetemet, az európai szinten is versenyképes campust.
Gulyás Gergely elmondta, az államtudományi és közigazgatási kar, valamint a nemzetközi és európai tanulmányok kar idén egyesült államtudományi és nemzetközi tanulmány kar néven.
A miniszter azt hangoztatta, hogy a 21. század magyar közigazgatási vezetőinek átfogó tudással kell rendelkezniük a nemzeti, európai, nemzetközi ügyekről egyaránt, ezért az oktatók szerepét kiemelt fontosságúnak nevezte.
Nem lehet sikeres a tanár, ha nem sikeres a hallgatója, és egy évtized múlva aligha lehet színvonalas magyar közigazgatás, ha nem sikeres a Nemzeti Közszolgálati Egyetem – fűzte hozzá.
Kitért arra, hogy harminc éve, a rendszerváltoztatás után, „negyven év internacionalizmust hirdető diktatúrája után” kezdhették meg ismét működésüket a köz szolgálatára hivatott intézmények. Azóta az államnak lehetősége nyílt a nemzeti érdek érvényesítésére, a világban szétszóródott magyarság szolgálatára, és az NKE hallgatói most ennek a munkának, hivatásnak a részesei lehetnek – mondta a miniszter.
Gulyás Gergely szerint az NKE közösségének munkája az ország szempontjából is fontos. Közölte: a jó állam nem teremthető meg azok nélkül, akik elkötelezetten, bátran és hozzáértően állnak a szolgálat elé, ezért ők is számíthatnak a magyar állam, a kormány megbecsülésére, tiszteletére és a kiszámítható életpályára is.
Koltay András, az NKE rektora azt hangoztatta, hogy az egyetem idén új fejlődési pályára állt, és elindították a Tisza István-programot. Elmondta, képzéseiket és tudományos tevékenységüket magasabb szintre akarják emelni azért, hogy a modern, 21. századi magyar állam számára megfelelő legyen az utánpótlás a közigazgatás, a honvédelem és a rendvédelem területén.