Leszögezte ugyanakkor, hogy ha az adott ország és Magyarország viszonya nem annyira felhőtlen, mint például Ukrajna esetében, akkor annak semmiképpen és semmilyen módon nem lehet kárvallottja az adott nemzetiség, például a magyarországi ukránság. Nekik ebben semmilyen felelősségük nincs – rögzítette. Hangsúlyozta: a nemzetiségek függetlenül a politikától, a nemzetközi, szomszédságpolitikai kérdésektől mindig mindenben számíthatnak Magyarország kormányára.
Semjén Zsolt beszélt arról is, hogy nemzetiségi és egyházi iskolák emberi jogi alapokon állnak, következésképpen ezen intézmények eleve jogosultak az állami, önkormányzati iskolákkal azonos támogatásra. Az alapítványi iskolák helyes, értékes munkát végeznek, de az úgynevezett private school kategóriába tartoznak, és nem evidencia az azonos finanszírozás.
Ritter Imre nemzetiségi országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Nemzetiségi Bizottságának elnöke azt mondta: idén februárban 84 ösztöndíjassal kötöttek szerződést, a most szeptemberben induló pályázatot viszont már kiterjesztik a nemzetiségi óvodapedagógus-képzés mindhárom évfolyamára és a nemzetiségi tanító, tanár, szaktanár képzés első évfolyamára is, így két hónap múlva már 350-400 nemzetiségi pedagógus ösztöndíjas lesz.
Hozzátette: 2020-tól pedig már 900-1000 ösztöndíjassal számolnak, hiszen jövőre a programot mind a hat nemzetiségi tanító, tanár, szaktanár évfolyamra és az óvodapedagógusoknál az első pályakezdő évére is kiterjesztik. Kiemelte: a program egyetlen megkötése, hogy a képzés elvégzése után nemzetiségi pedagógusként kell elhelyezkedni, az ösztöndíjszerződéssel azonos időben.
Ritter Imre a programot óriási előrelépésnek nevezte, amivel reményük van arra, hogy egyre több nemzetiségi önkormányzat által átvett intézményben lesznek megfelelő számban, megfelelően képzett nemzetiségi pedagógusok.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!