Új kórházat épít a Budai Egészségközpont

Észak-Pesten már megnyílt a Budai Egészségközpont (Bek) új telephelye, Dél-Budán a jövő évben várható. A tulajdonosoknak azonban ennél merészebb fejlesztési terveik is vannak.

Észak-Pesten már megnyílt a Budai Egészségközpont (Bek) új telephelye, Dél-Budán a jövő évben várható. A tulajdonosoknak azonban ennél merészebb fejlesztési terveik is vannak, néhány éven belül új kórházépületet húznának fel a régiek mellé a Királyhágó útra. Az ottani ingatlan jelenleg a magyar államé, a Bek csak bérli, ám a tulajdonosok bíznak benne, hogy számukra kedvezően zárul jövő hétfőn az épületegyüttes értékesítésére kiírt pályázat. Ha nem, akkor másutt húzzák fel a 22 ezer négyzetméteresre tervezett új kórházat.

Néhány éven belül tető alá hoznának egy új, huszonkétezer négyzetméteres, minden igényt kielégítő ultramodern kórházat a Budai Egészségközpont (Bek) tulajdonosai, Csányi Sándor OTP-vezér és Varga Péter Pál főigazgató. A 22 ezer négyzetméteresre tervezett beruházás lehetővé tenné a közpénzből finanszírozott betegeket ellátó Országos Gerincgyógyászati Központ kapacitásainak és a privát kórházi háttérnek a bővítését is, valamint a magán járóbeteg-ellátás erősítését. Ez utóbbi már most is gőzerővel zajlik, idén nyáron megnyílt a Bek Váci úti telephelye, jövőre pedig Dél-Budán is megvetnék a lábukat – közölte egy sajtóbeszélgetésen Varga Péter Pál.

Észak-Pesten foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást és járóbeteg-ellátást kínálnak céges ügyfeleknek, illetve magánbetegeknek. A magánellátás iránti kereslet tapasztalataik szerint dinamikusan nő. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a 2000-ben alapított Bek árbevétele idén előreláthatólag meg fogja haladni a 8,8 milliárd forintot, amiből mindössze 3,5 milliárd forintot tesz ki a közellátásból finanszírozott gerincbetegek után fizetett összeg, a többi privát forrásból származik.

Mint Varga Péter Pál elmondta, a tervezett fejlesztéseket egyértelműen a fokozódó lakossági és vállalati igényekre alapozzák. Azokat azonban az is szükségessé teszi, hogy hiába költöttek a tulajdonosok felújításra, állagmegóvásra mintegy kétmilliárd forintot az elmúlt években, mára elavultak a Budai Egészségközpont épületei. A Királyhágó úti, egykor Budai Honvédkórházként funkcionált ingatlanegyüttest nem mellesleg nemrég hirdette meg megvételre a Nemzeti Vagyonkezelő négymilliárd forintért.

A Bek tulajdonosai jelentkeztek is az árverésre, és mint Varga Péter Pál fogalmazott, erkölcsi alapjuk van arra, hogy övék legyen az ingatlan, hiszen anno az enyészettől mentették meg, amikor megvették a „Lipóthoz” vagy a Szabolcs utcai Kórházhoz hasonlóan végleges bezárásra ítélt épületegyüttest.

Hétfőn kiderül, kié lesz a Bek által jelenleg havi másfél millió forintért bérelt Királyhágó utcai ingatlan. Ha a jelenlegi bérlők nyernek, élesbe fordulhat a kórházi részlegeket, szakrendelőket, önálló műtőblokkot, nagy kapacitású intenzív osztályt és radiológiai egységet magába foglaló nagyszabású fejlesztés.

Ha más nyer a liciten, mindez akkor is megvalósul, csak más helyszínen, annak ellenére, hogy a Bek a hatályos szerződése szerint még 2035-ig maradhatna a Királyhágó úton – húzta alá a főigazgató. Azt is elárulta, hogy miután egyre-másra nyílnak „egészségközpontok”, annak érdekében, hogy a többiektől a nevükben is megkülönböztessék magukat, az intézmény átnevezését is tervbe vették.

Fizetünk a kényelemért és a figyelemért

Minden tízedik magyar már főleg magán egészségügyi szolgáltatóhoz jár, negyedük viszont kizárólag az állami ellátást veszi igénybe. A fizetős orvosi szakrendelések közül továbbra is a fogászat, a nőgyógyászat és a szemészet a legnépszerűbb – derül ki a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. kutatásából. Az ezer fős, reprezentatív kutatása megerősítette, hogy a magánegészségügy növekvő szerepet tölt be itthon is: egy tavalyi TÁRKI kutatás szerint a magyarok éves szinten fejenként 200 000 forintot költenek magán egészségügyi szolgáltatásokra. A mostani kutatás azt mutatta, hogy a fiatalok már inkább választják a magánorvosokat: a 35 év alattiak közül csupán minden ötödik válaszadó nem járt magánrendelőbe, míg az 56 évnél idősebbek közel harmada kizárólag állami egészségügyi intézménybe megy.