A Bek tulajdonosai jelentkeztek is az árverésre, és mint Varga Péter Pál fogalmazott, erkölcsi alapjuk van arra, hogy övék legyen az ingatlan, hiszen anno az enyészettől mentették meg, amikor megvették a „Lipóthoz” vagy a Szabolcs utcai Kórházhoz hasonlóan végleges bezárásra ítélt épületegyüttest.
Hétfőn kiderül, kié lesz a Bek által jelenleg havi másfél millió forintért bérelt Királyhágó utcai ingatlan. Ha a jelenlegi bérlők nyernek, élesbe fordulhat a kórházi részlegeket, szakrendelőket, önálló műtőblokkot, nagy kapacitású intenzív osztályt és radiológiai egységet magába foglaló nagyszabású fejlesztés.
Ha más nyer a liciten, mindez akkor is megvalósul, csak más helyszínen, annak ellenére, hogy a Bek a hatályos szerződése szerint még 2035-ig maradhatna a Királyhágó úton – húzta alá a főigazgató. Azt is elárulta, hogy miután egyre-másra nyílnak „egészségközpontok”, annak érdekében, hogy a többiektől a nevükben is megkülönböztessék magukat, az intézmény átnevezését is tervbe vették.
Fizetünk a kényelemért és a figyelemért
Minden tízedik magyar már főleg magán egészségügyi szolgáltatóhoz jár, negyedük viszont kizárólag az állami ellátást veszi igénybe. A fizetős orvosi szakrendelések közül továbbra is a fogászat, a nőgyógyászat és a szemészet a legnépszerűbb – derül ki a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. kutatásából. Az ezer fős, reprezentatív kutatása megerősítette, hogy a magánegészségügy növekvő szerepet tölt be itthon is: egy tavalyi TÁRKI kutatás szerint a magyarok éves szinten fejenként 200 000 forintot költenek magán egészségügyi szolgáltatásokra. A mostani kutatás azt mutatta, hogy a fiatalok már inkább választják a magánorvosokat: a 35 év alattiak közül csupán minden ötödik válaszadó nem járt magánrendelőbe, míg az 56 évnél idősebbek közel harmada kizárólag állami egészségügyi intézménybe megy.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!