A Fidesznek az online térben kell meghódítania a magyar fiatalokat

Egy újabb generáció nőtt fel a ­2006-os brutális rendőrterror óta, az új politikai tömeg meghódítása pedig akár el is döntheti a 2022-es országgyűlési választás kimenetelét. A fiatalok ­online térben történő meggyőzésére inkább a baloldali pártok törekednek. A lapunk által megkérdezett elemzők szerint ha a Fidesz ismét nyerni akar, az ­online térben kell építkeznie. Zárug Péter Farkas szerint a keresztény szabadság ideája áll szemben egy új generáció digitális szabadságot képviselő világával, ami mellett nem lehet elmenni.

2019-es adat: kétharmaduk már csak és kizárólag az internetről tájékozódik Fotó: Mirkó István

Nagyjából egymillió magyar állampolgár lépett be a választókorúak körébe 2010 óta. A KSH nyilvántartása alapján míg a 2010-es évek elején évente százhúszezer, addig az utóbbi időkben már évente kevesebb mint százezer állampolgár lett választásra jogosult. Az elmúlt évtizedben felnőtt új generáció kihívást jelent a politikai pártoknak, egyre többen, egyre nagyobb lendülettel igyekeznek megnyerni maguknak a fiatalságot. Mindez komoly kihívást jelent, mert a 15–34 közöt­tiek, illetve a 18–35 év közötti választók aktivitását mérő kutatási eredmények megegyeznek abban, hogy e korosztály Magyarországon a régió többi országához képest a legkevésbé aktív. Ugyanakkor, ha ehhez hozzátesszük, hogy a felsőoktatásban tanulók és a pályakezdő értelmiségiek aktivitása viszont kiemelkedő, és akár 75-86 százalékuk is aktív politikai véleményformáló, illetve résztvevője a választásoknak, akkor egyértelműen kimondható, hogy e választóréteg mára megkerülhetetlenné vált.

Zárug Péter Farkas politológus a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott, a 2014-es internetadó elleni hangos generációs fellépés mutatta meg először, hogy a rendszerváltás politikailag aktív generációja 25 év elteltével már öregnek számít az 1990 után születetteknek. – Bár a nyugdíjasok az elmúlt két ciklusban jelentős társadalmi bázist jelentettek, s talán még a 2022-es választásokon is meghatározó szavazók lesznek a Fidesz–KDNP oldalán, az Y generáció bizony már kopogtat a politikai aréna ajtaján, s aktivitása és szavazati aránya az idő előrehaladtával egyre csak növekedni fog – mondta.

A főiskolások és az egyetemisták pártpolitikai preferenciáit mérő ­2019-es MTA-kutatás változatos képet fest a fiatalok politikai beállítottságáról. A felmérés szerint náluk 16-16 százalékon áll a Fidesz és a Momentum, őket a Jobbik követi 14 százalékkal, aztán a Kétfarkú Kutya párt jön 13 százalékkal (ami önmagában is figyelemreméltó jelenség), őket követi az LMP kilenc százalékkal. Az MSZP és a DK az öt százalékot sem éri el a köreikben. Zárug szerint ez alapján biztosan megállapítható, hogy a fiatal értelmiségiek politikailag aktív köre elsősorban a húszas, harmincas éveikben járók új politikai formációi iránt nyitott.

2019-es adat: kétharmaduk már csak és kizárólag az internetről tájékozódik
Fotó: Mirkó István

– Gyurcsány Ferenc ezt időben és helyesen ismerte fel már 2014-től, s nem véletlenül vette át a DK e korosztály összes kommunikációs techjét és topikját, kullancsként tapadva e generációra politikai túlélése érdekében. Ha politikai identitás tekintetében markánsan kellene jellemezni a kormánypártok és az új, 18 év feletti generáció politikai világát, akkor elmondhatjuk, hogy a keresztény szabadság ideája áll szemben egy új generáció digitális szabadságot képviselő világával – fejtette ki a politológus.

A Nézőpont Intézet legutóbb az önkormányzati választások után készített országos reprezentatív kutatást a témában, amiből az derül ki, hogy 18–29 évesek körében a legnépszerűbb párt a Fidesz–KDNP, noha korábban egyértelműen a Jobbik volt náluk a vezető erő, őket azonban mára a Momentum megelőzte. Nagy Dániel, az intézet munkatársa úgy fogalmazott, a fia­talok irányultsága a teljes népességhez hasonlóan a baloldali-jobboldali skálán valamelyest inkább jobboldalra helyezkedik el, azonban a liberális-konzervatív dichotómiában nincs kiforrott álláspontjuk.

– Érdekes, hogy ugyan nem annyira migrációellenesek, mint a teljes népesség, azonban még így is jóval inkább kritikusak a migrációval, minthogy pártolnák azt – mondta Nagy Dániel. Kiemelte, hogy 2015 óta a teljes népesség negyedéről harmadára (37 százalék) nőtt azok aránya, akik főként online tájékozódnak, a trend pedig a fiatalok között még drasztikusabb.

– Körükben már 2015-ben is többen tájékozódtak online forrásokból, mint tévéből, ez az olló pedig jelentősen kinyílt ­2019-re: már a fiatalok mindössze negyede szerzi a híreket a televízióból és közel kétharmaduk internetes újságokból vagy a közösségi médián keresztül – mondta. Hozzátette, az is látszik, hogy az ellenzéki pártok az online térben eddig jobban használták ki az innovatív megoldásokat. – Említhetném itt Gyurcsány Ferenc Messenger chatbotját, illetve a You­Tube-csatornákat és az Insta­gram-reklámokat.

A kormánypártoknak érdemes lehet a 2002-es polgári körökhöz hasonló közösségszervezéshez fogniuk az online térben, hogy ne maradjanak le ebben a tekintetben a többi párttól – hangsúlyozta.