Az MTA Székházában rendezett plenáris ülések első szekciója többek között amerikai, brazil, orosz és norvég vezető tudósok részvételével olyan tudományos területek felfedezéseinek etikai vonatkozásait vizsgálja, mint például a humángenom-szerkesztés, a nano- és biotechnológia, a mesterséges intelligencia vagy az adattudomány.
A fórumon megvitatják azt is, hogy milyen etikai vonatkozásaik vannak a cégek által támogatott kutatásoknak, milyen elvek alapján lehet megosztani az alapkutatásra és az innovációra fordítandó forrásokat.
Az előadók a tudományos kutatások legfőbb saját etikai kérdéseivel is külön szekcióban foglalkoznak.
A tudománykommunikáció etikájának kérdéseit plenáris szekcióban vizsgálják és külön szekció foglalkozik az elmúlt 20 év tudománydiplomáciájával.
A legnagyobb európai és nemzetközi tudományos világszervezetek mellett az MTA is több szekciót szervez. Az egyiket a fenntartható mezőgazdaság témakörében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületével (EASAC) és a Dél-afrikai Köztársaság tudományos minisztériumával közösen. A másik MTA-szekcióban kiemelkedő csillagászokból álló panel mutatja be az emberiség távoli, Földön kívüli jövőjének lehetőségeit Kiss László akadémikus, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatójának szervezésében.
Bőhm Gergely ismertetése szerint a WSF eseményeit Budapesten négy helyszínen, az MTA-n, a Művészetek Palotájában, az Országházban és a Szépművészeti Múzeumban rendezik meg.
A
szerdai megnyitó után adják át az UNESCO tudomány népszerűsítéséért járó Kalinga-díját, valamint az UNESCO környezetvédelmi Kábúsz szultán-díját. A nemzetközi tudományos eseményen hallható csaknem 150 előadást online követhetik az érdeklődők.
A következő Tudomány világfórumát Dél-Afrikában rendezik meg 2021-ben.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!