Fokozott biztonsági intézkedések mellett szerdán előkészítő üléssel kezdődik meg a Fővárosi Törvényszéken a 27 éves szír, Hasszán Farhud büntetőpere, aki ellen szeptember 3-án a Fővárosi Nyomozó Ügyészség emberölés bűntettével, bűnszervezetben megvalósított terrorcselekmény és emberiesség elleni bűntett miatt emelt vádat. A vádhatóság tényleges életfogytiglani fegyház kiszabását indítványozta a vádiratában.
A vádirat lényege szerint Hasszán Farhud – miután csatlakozott az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezethez – 2015-re a szervezet egy kisebb fegyveres csoportjának parancsnoka lett.
A vádlott a terrorszervezet céljaival azonosult, melynek része volt a Szíriai Arab Köztársaság területén az alkotmányos, társadalmi és gazdasági rend megváltoztatása, az elfoglalt területeken az Iszlám Állam hatalmának kiépítése, majd fenntartása. Ennek a törekvésnek része volt az is, hogy az ISIS az uralma alatt álló területek lakosságát kivégzésekkel, kínzásokkal módszeresen megfélemlíti, a szervezethez nem csatlakozó, a bevezetett törvényeik szerint az iszlám ellenségeinek tekinthető személyeket, közösségeket elrettentő módszerekkel megbünteti vagy megsemmisíti.
A vádlott 2015. május elején – a műkincsekben gazdag Palmira elfoglalása érdekében – a hadászatilag fontos szíriai Homsz tartomány egyik városának, al-Shokninak bevételét kapta feladatul. A támadáshoz tartozott az is, hogy a város lakosságából a céljaikkal nem azonosuló személyeket a vádlott összeírja, és róluk egy halállistát készítsen. A listát az Iszlám Állam felsőbb vezetése hagyta jóvá, annak végrehajtása Hasszán Farhudnak és fegyveres osztagának a feladata volt. A helyi lakosság elleni módszeres és átfogó támadás részeként a vádlott 2015. május 13. és 15. között több bűncselekményt hajtott végre. Al-Shokni város főterén egy társával közösen a település vallási vezetőjét, az imámot lefejezte, amiről a megfélemlítés fokozása érdekében egy ismeretlen társuk később nyilvánosságra hozott felvételeket készített.

Fotó: TEK
Társaival, ugyancsak a nagyobb elrettentés érdekében, a település lakosságát, a leendő áldozatok családtagjait – köztük nőket és gyerekeket – személyi szabadságuktól megfosztva arra kényszerítette, hogy a kivégzést nézzék végig, továbbá kérjenek bocsánatot életben hagyásuk érdekében.