A kormány fontosnak tartja a klímavédelmet

A magyar kormány abban az esetben írja alá az Európai Unió klímaegyezményét, ha nem az emberekkel fizettetik meg a klímavédelem árát, nem emelkednek a családok számára az energia- és az élelmiszerárak, ha megmaradnak a kohéziós pénzek, és támogatják az atomenergia használatát. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi Kormányinfón a klímaváltozást jelenleg az egyik legfontosabb kérdésnek nevezte Európában és a világban, és arról is beszélt, hogy miért kell továbbra is fenntartani a Mátrai Erőmű kapacitásait.

Folyamatosan csökken hazánk szén-dioxid-kibocsátása Fotó: Havran Zoltán

A magyar kormány készen áll a klímaegyezmény aláírására négy feltétel teljesülése esetén – derül ki egy, a Magyar Nemzet birtokába jutott előterjesztésből. A dokumentum szerint a kabinet abban az esetben támogatja a megállapodást, amennyiben nem az emberekkel, hanem a legnagyobb éghajlatrongálókkal, azaz a nagyvállalatokkal és a nagy szennyező országokkal fizettetik meg a klímavédelem árát, hiszen ők húzzák a legnagyobb hasznot a növekvő szén-dioxid-kibocsátásból. A kormány második feltétele, hogy nem emelkedhet a családok által fizetett energia- és élelmiszerár. Az ország vezetése ragaszkodik továbbá a kohéziós pénzek megtartásához, mert álláspontja szerint nem a szegényebb országoktól, hanem a gazdagabb, nagyobb szennyezőktől kell elvenni a pénzt. A negyedik feltétel pedig az atomenergia támogatása, mert a magyar kormány véleménye szerint enélkül nem létezik hatékony kibocsátáscsökkentés.

Az előterjesztés hangsúlyozza: Magyarország az Európai Unió 2030-ig vállalt céljaival egyetért, mert ehhez megvan az uniós cselekvési terv és megvannak az ahhoz rendelt források. Ezzel szemben – mutat rá a dokumentum – az Európai Unió elvárása, hogy 2050-re összességében klímasemleges gazdaságuk legyen a tagországoknak. Az előterjesztés szerint ahhoz, hogy Magyarország karbonsemlegessé tegye a villamosenergia-termelést, teljes egészében kiváltsa a földgázfelhasználást és teljeskörűen elektromos alapra helyezze a közlekedést, mintegy 50 ezer milliárd forintra lenne szükség, ami éves szinten a GDP 2-2,5 százalékát jelenti.

A dokumentum számokkal is alátámasztja a kormány álláspontját. „Magyarország azon 21 ország közé tartozik a világban, ahol 1990 óta úgy nőtt a bruttó hazai termék, hogy közben a szén-dioxid-kibocsátás 32 százalékkal, az energiafelhasználás pedig 15 százalékkal csökkent. 2018-ban a GDP-növekedés Magyarországon 4,9 százalék volt, míg az üvegházhatású gázok kibocsátása 0,6 százalékkal csökkent. Magyarország tehát nemcsak a gazdasági növekedésben jár Európa élén és haladja meg a bruttó hazai termékének bővülése 2-3 százalékkal az eurózóna átlagos GDP-növekedését, de egyben példamutató gyakorlatot folytat az éghajlatvédelem területén is” – olvasható a kormányzati anyagban.

Arra is felhívják a figyelmet, hogy Magyarországon az üvegházhatású gázok egy főre jutó kibocsátása továbbra is messze az EU átlaga alatt van, az EU-ban a hatodik legjobb kibocsátási mutató a magyar: 6,3 tonna/fő/év. Ehhez képest a német például 10,94 tonna, a holland pedig 11,51 tonna. Az USA-ban 20,13 tonna, Szaúd-Arábiában pedig 25,7 tonna ugyanez a mutató.

Folyamatosan csökken hazánk szén-dioxid-kibocsátása
Fotó: Havran Zoltán

Kitérnek arra is: Magyarországon az áramtermelés hatvan százaléka szén-dioxid-kibocsátásmentes, ötven százaléka származik nukleáris, tíz százaléka megújuló energiából, ebből következően hazánk gond nélkül tudja teljesíteni az unión belüli 2030-as klímacéljait. Ezzel szemben a nemzeti energia- és klímatervek előzetes bizottsági értékelése szerint a jelenlegi trendek és előrejelzések alapján egyes nyugat-európai tagállamok – mint Írország, Németország, Ausztria, Luxemburg, Finnország – a meglévő intézkedésekkel nem fogják tudni teljesíteni a 2030-as kibocsátáscsökkentési céljaikat.

Az éghajlatvédelmi egyezményről a tegnapi kormányinfón is szó volt. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint hosszú távon is meghatározók a mostani uniós csúcson születő döntések, mert a bizottság új elnöke klímaügyben előremutató kezdeményezéseket tett.

– Senki sem vitathatja, hogy a klímakérdés jelenleg az egyik legfontosabb Európában és a világban, az EU-nak és az unió tagállamainak mindent meg kell tenniük, hogy gazdasági, környezeti és demográfiai szempontból fenntartható legyen a földrész és a világ – mondta a tárcavezető. Arról is beszélt, hogy Magyarország az EU 2030-ig vállalt céljaival egyetért, időarányosan teljesíti is az elvárásokat, és a karbonmentes villamos energia részaránya – a nukleáris kapacitások szinten tartásával, a megújuló villamosenergia-termelés ösztönzésével, valamint átfogó közlekedészöldítési programmal – kilencven százalék lesz 2030-ra.

A miniszter kérdésre elmondta: a jelentős szén-dioxid-kibocsátó Mátrai Erőmű fenntartása nemzetbiztonsági okból fontos, mivel lignittel tud működni, így teljes egészében hazai forrásból előállított energia termelésére van lehetőség.