Elfogadta az Országgyűlés a kulturális törvénycsomagot

Elfogadta az Országgyűlés a kormány kulturális törvénycsomagját. Noha az előterjesztésből számos vitatott pont kikerült, a szavazáskor MSZP-s, Párbeszédes és DK-s képviselők álltak fel tiltakozásul, és fekete maszkot tartottak az arcuk elé. „Teljes sötétség” – kommentálta a történteket a Fidesz frakcióvezetője.

Újabb performanszra vállalkoztak az ellenzéki képviselők a parlamentben. Szomorú színjáték Fotó: Mirkó István

A parlament 115 igen, 53 nem és három tartózkodó szavazattal jóvá hagyta a kormány kulturális törvénycsomagját, amely állami, önkormányzati és közös fenntartású színházak létrejöttét teszi lehetővé. Bár Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes javaslatára az eredetihez képest végül egy jóval árnyaltabb, az ellenzéki és szakmai bírálatokat méltányoló előterjesztés került a T. Ház elé – kikerült belőle például a Nemzeti Kulturális Alap drasztikus átalakítása, illetve a nemzetiségi és szabadtéri színházaknak járó működési támogatására vonatkozó módosítás – a voksoláskor MSZP-s, Párbeszédes és DK-s képviselők tiltakozásul fekete maszkot tartottak az arcuk elé.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője közösségi oldalán „Teljes sötétség” megjegyzéssel kommentálta a történteket, mellékelve a fekete maszkos ellenzéki politikusok fotóját.

Újabb performanszra vállalkoztak az ellenzéki képviselők a parlamentben. Szomorú színjáték
Fotó: Mirkó István

A hétfőn benyújtott, kivételes eljárásban tárgyalt jogszabály meghatározza az egyes kulturális ágazatokban a kultúrstratégiai intézmények körét, és rögzíti, hogy a működésükhöz szükséges forrásokat a központi költségvetés biztosítja.

Létrejön a Nemzeti Kulturális Tanács, amely szakmai alapot ad a kulturális ágazat stratégiai irányításához. A törvény kimondja, hogy a kulturális intézmény működtetéséért a fenntartó a felelős. Az állam által fenntartott színházak működtetéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés biztosítja, az önkormányzati fenntartá­súak kiadásait az önkormányzat a saját költségvetéséből állja.

Az önkormányzat a kormányhoz közös működtetésre vonatkozó kérelmet terjeszthet elő. A kormány pozitív döntése esetén pedig – a határozat közzétételétől számított 30 napon belül – a miniszter és az önkormányzat megállapodást köt a színház közös működtetéséről, aminek garantálnia kell az érintett színház művészeti szabadságát.

A dokumentumban a miniszter és az önkormányzat meghatározza az intézmény közös működtetésének és működésének részletes szabályait – ideértve a vezetői kinevezés módját is –, valamint rögzíti a központi költségvetésből juttatandó támogatás és az önkormányzati hozzájárulás mértékét.

A törvény elfogadása után négy ellenzéki frakció közös sajtótájékoztatón szólalt fel a törvény ellen. Az MSZP-s Hiller István a művészeti szabadság és a kulturális autonómia csorbításáról beszélt, míg a DK-s Gréczy Zsolt szerint Orbán Viktor a politikai és gazdasági hatalom után a fejeket, a szíveket és lelkeket akarja kisajátítani. Ungár Péter, az LMP politikusa illegitimnek nevezte, hogy Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere beleszólhat az igazgatók kinevezésébe, a Párbeszéd politikusa, Tordai Bence pedig a magyar kultúra fekete napjáról beszélt.

Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár szerint viszont átlátható, kiegyensúlyozottabb, tisztább színház-finanszírozási formát vezet be a törvénycsomag. Egyértelművé tette ugyanakkor, hogy „nem lehet, hogy míg Európában vezető helyen vagyunk a GDP-re és a lakosságra jutó színház-finanszírozás mennyiségében, addig az államnak ne legyen semmiféle joga, hogy kontrollt gyakoroljon, beleszólási joga legyen a színházak a működésébe”.

Az ellenzék újabb performansszal keltett hangulatot a parlament ülésén
Fotó: Mirkó István

– Nem igaz, hogy a magyar kormány elvenné a levegőt a független előadó-művészeti szférától, ezzel szemben egyre több forrás jut nekik – tette hozzá az államtitkár.

Az Országgyűlés elfogadta a bizonytalan minőségű, tisztázatlan hátterű egészségügyi szolgáltatók tevékenységének visszaszorításával összefüggő törvénymódosításokat is.

A büntető törvénykönyvben (Btk.) kiterjesztették a kuruzslás vétségét, így a jövőben az „ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen végzett jogosulatlan orvosi gyakorlat” mellett a „jogosulatlanul végzett pszichoterápiás gyakorlat” és a „nem konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások” folytatása is egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.