A nem éppen ízléses és a magas kultúrát megcélzó előadásairól elhíresült Krétakör Színház alapítója közösségi oldalán elkezdte listázni a 60 év alatti – ez már önmagában diszkrimináció –, szerinte a Fideszt támogató művészeket.
Schilling Árpád listájára negyedik helyen felkerült Szalóki Ági Liszt Ferenc-díjas előadóművész, dalszerző, aki a közösségi oldalon rögtön érdeklődött a színigazgatónál, hogy ezek után mi vár rá, guillotine, kötél, netán golyó...
Idővel, érdekes, a Schilling-bejegyzést és a viszontposztot is törölték, ám a nyoma, hála az internetes technikának, megmaradt, így nemcsak azt tudjuk, hogy a túloldalon miként vélekednek a másként gondolkodókról, azokról, akik nem felelnek meg az ő értékrendjüknek, hanem annak is újabb tanújelét adták, hogy gyűlölködésük mennyire alantas.
Kirakom, törlöm, azután magyarázkodom – körülbelül ez ma Schilling és társainak stílusa.
Mert mit is írt végül magyarázatul ehhez az egészhez a krétakörös?
„Listák igenis léteznek. A köztévében, a rádióban, az újságokban, a pályázatok ügyében döntő és a kitüntetéseket kiutaló bizottságokban, a közpénz felett őrködők hivatalaiban. A listák itt vannak velünk, és azért létezhetnek, mert a listán nem szereplők teljességgel érzéketlenek a listán szereplőkkel szemben.”
Ezeket a bizonyos listákat azonban ők – kommunisták, balosok, liberálisok, jobbikosok – készítették és készítik el újra és újra, azokat pedig, akik ezeken szerepelnek – mondjuk ki nyíltan – úgy is kezelik. Ellenségként.
