Így hazudnak az ellenzéki álhírgyárak

Erős csúsztatásokkal szemlézte a közelmúltban Magyarország eredményeit a hvg.hu az ENSZ által idén készített fenntarthatósági fejlődési célokról szóló felmérést – írja a Tűzfalcsoport.

Az ellenzéki lap szintén egy helyben topogásnak minősítette helyezésünket a fenntartható és befogadó intézmények területén, ám ilyen kategória nem is létezik. Az ENSZ felmérésében olyan mutatók vannak, mint a Béke, igazság és erős intézmények, valamint a Fenntartható városok és közösségek. Utóbbi esetében számos ponton javultunk, így a gyilkosságok száma is csökkent, a bűnesetek bejelentésének a száma pedig nőtt hazánkban, ebben az unió második helyén állunk. Egyebek mellett javultunk a közbiztonság terén, valamint a vezetékes ivóvíz elérésében, mellyel több nyugati államot – Írországot, Olaszországot és Spanyolországot – is megelőzünk. Javultunk a hulladék-újrahasznosításban, és a magyar lakosság körében nőtt az elégedettség a tömegközlekedéssel kapcsolatban – írja a Tűzfalcsoport.

A felelős fogyasztás és termelés kategóriáját a hvg.hu meg sem említette, pedig ezen a területen Magyarország vezeti az uniós ranglistát, egyebek mellett a termékek és szolgáltatások előállítása során kibocsátott rendkívül alacsony kén-dioxid-mennyiség miatt. Pikáns adalék, hogy Luxemburg – ahonnan több, liberális elveket hangoztató uniós politikus, köztük a hazánkkal rendkívül kritikus Jean-Claude Juncker is származik – ezen a területen is sereghajtó – hangsúlyozza írásában a Tűzfalcsoport.

A felmérés szerint az egyetlen olyan terület, ahol romlott Magyarország eredményessége, az oktatás, amelyben az ENSZ a 26. helyre sorolta be hazánkat, ami több szempontból meglepő: a költségvetésben 2010 óta évről évre nőttek az oktatásra fordított források, jövőre már 645 milliárd forinttal jut több erre a területre. A GDP-arányos ráfordítás mértéke meghaladja az uniós átlagot. A Cambridge-i Egyetemen a magyar felvételizők érik el az egyik legjobb eredményt, s az Academic Ranking of World Universities listája szerint tavaly öt magyar egyetem került a világ legjobb ezerje közé. Mindemellett a magyar kormány európai viszonylatban is kiemelkedően sokaknak biztosítja az ingyenes tankönyveket. Érdemes hozzátenni azt is, hogy az OECD-országok átlaga szerint 13 diák jut egy tanárra, míg Magyarországon 10,5 diákkal foglalkozik egy pedagógus, s míg az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent a fiatalok száma, tavaly mégis 800 fővel többen tettek sikeres érettségit, mint egy évvel korábban – írja a Tűzfalcsoport.

Nem kevésbé különös, hogy bár az ENSZ-kutatás szerint javultunk a tisztes munkakörülmények és a gazdasági növekedés terén, az EU-s listán csak a 18. helyet foglaljuk el. Ez azért érthetetlen, mert az unióban hazánk tudhatja magáénak az egyik legnagyobb ütemű – öt százalék körüli – gazdasági növekedést. Mindazonáltal a listán elfoglalt helyünkkel így is megelőzzük Franciaországot és a mediterrán országokat – írja a Tűzfalcsoport.