Kiemelt törődést igényelnek a kemény téli hidegekben a vadak

Novembertől márciusig kétszer annyi takarmánnyal etetik a szabadon élő állatokat a vadgazdálkodást folyató társaságok, mint nyáron. A szarvasok, vaddisznók és őzek főként kukoricát és lucernát kapnak, az ásványi anyagok pótlására pedig kősót helyeznek ki a vadaknak. A téli időszak a vadasparkokban és állatkertekben is fokozott odafigyelést igényel a gondozóktól; sok faj a fűtött, meleg szállás nélkül egészen biztosan elpusztulna.

A kukoricát a vaddisznók, a szarvasok és az őzek is kedvelik Fotó: Havran Zoltán

A madaraknak is jut a takarmányból

Arról már Fodermayer Vilmos, a Gemenc Zrt. erdőgazdálkodási és műszaki igazgatója beszél, hogy a társasághoz tartozó vadászterületeken, elsősorban a 17 ezer hektáros hullámtérben nemcsak télen, hanem egész évben etetik a vadakat. A különbség annyi, hogy ősztől tavaszig intenzívebben takarmányozzák az állatokat, novembertől márciusig duplája a kihordott mennyiség. Hetente háromszor lovas fogatokkal szállítják ki a vadtakarmányt; főleg kukoricával etetik a körülbelül ezer gímszarvast, a 2000-2500 vaddisznót és az őzeket. Visznek szálastakarmányt – lucernaszénát és szenázst – is a 115 etetőhelyre, ezt nagy hidegekben még azzal egészítik ki, hogy a nevelővágásokat akkorra ütemezik az erdőkben. A vékonyabb fák kérge tele van nyomelemekkel, így kiváló vadtakarmányhoz jutnak a vadak. Az előzetesen elkészített tervek szerint itt, a Szekszárdi Erdészetnél 400 tonna kukoricát, 150 tonna lucernaszénát és 200 tonna lucernaszenázst kell évente megtermelniük. Ha ennél több terem, akkor azt értékesíthetik. Folytatnak vadföldgazdálkodást is, aminek az a lényege, hogy azért vetnek különböző takarmánynövényeket – cirkot, kukoricát, búzát, árpát és zabot –, hogy a vadak helyben legeljék le.

Fodermayer Vilmos arról is mesél, hogy minden etető körül megjelennek a madarak: a fácánok, a szajkók és az énekesmadarak is felcsipegetik a takarmány egy részét. A madarakat a vadászházaknál, a szolgálati lakásoknál vagy az irodaépületeknél napraforgóval is etetik. A szakember elmondja azt is, hogy a vadászok, amikor kizsigerelik az állatokat, a hájat és a faggyút kiteszik a bokrokra, amit a cinkék és más énekesmadarak megesznek.

Kérdésre a szakember kitér arra is, hogy az erdészeteknek vannak önetető berendezéseik is, amelyeket leginkább árvízkor használnak, mert így az állatokat több helyszínen úgy tudják etetni, hogy kö

A kukoricát a vaddisznók, a szarvasok és az őzek is kedvelik
Fotó: Havran Zoltán

zben nem zavarják a szarvasokat és vaddisznókat, és a Gemenc Zrt. munkatársainak nem kell odamen­niük a magaslatokhoz, a vadmentő dombokhoz.

Megfázhatnak az emberszabásúak

Nemcsak a vadon, hanem a vadasparkokban, állatkertekben élő állatok is fokozott odafigyelést igényelnek télen. A Fővárosi Állat- és Növénykert 900 faja 11 ezer egyedének több mint 90 százaléka olyan vidékeken őshonos, ahol nincsenek a hazánkban tapasztalhatóhoz hasonló hideg telek, ezért ezeknek a példányoknak megfelelő hőmérsékletű, fűtött férőhelyet kell biztosítani – tájékoztatta lapunkat Hanga Zoltán, az állatkert szóvivője. Szavai szerint a legtöbb faj esetében az, hogy áthelyezik a téli szállásra, nem okoz különösebb nehézséget, hiszen a nyári kifutót sokszor csak egy ajtó választja el a meleg szállástól. A téli elhelyezés egyébként nem minden állat esetében jelenti azt, hogy egész évszakra bezárják. Az olyan nagyobb testű trópusi állatokat, mint az orrszarvú, az elefánt, a zsiráf vagy a zebra, naponta egy-két órára kiengedik a kifutóba, ami hozzájárul az egészségük megőrzéséhez. – Az emberszabású majmok a tavaszi és az őszi átmeneti időszakban saját maguk dönthetik el, hol szeretnének tartózkodni. Ám a téli hidegben – főleg, amikor hó is van a kifutón – az orángutánok és a gorillák nem mehetnek ki a külső részbe, hiszen rövid idő alatt is életveszélyesen megfázhatnak. Éppen ezért a legközelebbi rokonainknál különösen fontos a változatos, tagolt belső tér biztosítása, ahogyan az is, hogy a lakosztályukon belül különböző hőmérsékletű részek legyenek – ismertette Hanga Zoltán. Hozzátette: a múlt század első felében ritkaságszámba ment, ha az emberszabásúakat egy-két éven keresztül sikerült életben tartani, mert az akkoriban alkalmazott kis méretű, nehezen tisztítható, túlfűtött, ám sokszor huzatos ketrecekben hamar valamilyen betegség áldozatai lettek.

A szóvivő arra is kitért, hogy a budapesti állatkertben az elmúlt évek fűtés-korszerűsítésének eredményeként a hőigény legnagyobb részét a Széchenyi fürdő termálvizének hulladékhőjéből elégítik ki. Így zömében megújuló energiából biztosítják az intézmény fűtését, mivel csak rendkívüli hidegekben alkalmazzák kiegészítőként a kondenzációs gázkazánokat.

Fotó: Havran Zoltán

Előnyben a hidegtűrő fajok

Egyes állatfajok jól bírják a hideget, nincs szükségük külön téli elhelyezésre. Budapesten idesorolható a jegesmedve, a pápaszemes pingvin, a szibériai tigris, valamint a kétpúpú teve. Mellettük a fővárosi állatkert olyan állatai is elviselik a hűvösebb klímát, mint a világszerte csak kevés helyen tartott erszényesek: a hangyászsün és a vombat.

A Miskolci Állatkertben is több olyan hidegtűrő állatfaj él, amelyeket csak ott tartanak Magyarországon. A szabadon a Himalája magashegységeiben élő kék juhok a természetben ritkán merészkednek háromezer méter alá, a közép-ázsiai gímszarvasok pedig a származási helyükön a hazánkéhoz hasonló klímán élnek. – Mindemellett fontos, hogy a hideg időszakban az olyan tág tűrőképességű fajoknál is, mint a barnamedve, a hiúz vagy a vaddisznó, folyamatosan biztosítva legyen a csapadéktól védett, száraz, bealmozott melegedőhely – jelentette ki lapunknak Veress Tamás, a Miskolci Állatkert gyűjteményi vezetője. Szavai szerint a szabadban tartott állatok számára télen speciális táplálékot is biztosítani kell. – A növényevő patás állatoknak a gabonamagvak, a rágcsálók esetében pedig az olajos magvak azok az úgynevezett erőtakarmányok, amelyekből a hidegben fedezni tudják a megnövekedett energiaigényüket, de emellett a szokásos eledelükből is nagyobb adagokat kapnak a télen kint tartott állatok. Vizet is naponta több alkalommal kell biztosítani nekik, hogy akkor is folyadékhoz jussanak, ha a hidegben hamar megfagy az ivótáljuk tartalma – fejtette ki Veress Tamás. A szakember a télen beltéri tartást igénylő fajok közül az Afrikában őshonos örvös mangábékat emelte ki, amelyek csak a Miskolci Állatkertben találhatók meg az országban.

Megválasztották a 2020-as év állatfajait

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MMTE) internetes szavazásán az erdei fülesbaglyot választották az év madarának. Ez Magyarország legismertebb és lakott területeken is leggyakoribb bagolyfaja. Egy hónap alatt a 6576 szavazó közel fele szavazott a fülesbagolyra, második helyen, 36 százalékkal a füles kuvik végzett, a harmadik választható faj, az uráli bagoly pedig 17 százalékot kapott. Az említett bagolyfajok egyike sem veszélyeztetett Magyarországon. A szavazáson győztes erdei fülesbagoly hazánk lakott területeken is leggyakoribb és ezért legismertebb bagolyfaja, állománya 6500–12 000 pár.

Az MMTE kétéltű- és hüllővédelmi szakosztálya, folytatva a 2012-ben indult év hüllője/év kétéltűje programot, Nem minden mérges, ami fekete! címmel hirdette meg 2020 hüllőjének a keresztes viperát. Az egyesület szeretné eloszlatni azt a tévhitet, hogy minden fekete kígyótól tartani kell, hiszen a hazai, nem mérges siklófajok között is akadnak sötét színváltozatok.

A Magyar Haltani Társaság is kihirdette január elején az év halfaját, ami óriási fölénnyel a süllő lett. A balatoni süllő nemzetközileg elismert kincs; ez a halfajta annyira szereti a magyar tengert, hogy még a fran­ciák is úgy oktatják, a balatoni süllő a legjobb minőségű Európában. Azonban az utóbbi két évtizedben természetes ellensége, a kormorán annyira elszaporodott, hogy szó szerint megtizedelte a nemes hal állományát.

A Magyar Rovartani Társaság tavaly novemberben írt ki szavazást három, az elpusztult növények, állatok lebontásában kulcsszerepet betöltő rovarfajról. Idén az év rovara címet a selymes döglégy és az ezüstös ősrovar előtt a tavaszi álganéjtúró hódította el 2529 szavazattal.

Az év emlőse címet tíz éve az Agrárminisztérium, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Természettudományi Múzeum égisze alatt működő Vadonleső program keretében hirdetik ki. A múlt év elején a fokozottan védett európai hiúz kapta az év emlőse 2019 címet, az idei győztest lapzártánkig még nem hirdették ki.