Csodákat tesznek a szalézi atyák

Harminc év alatt megfeleződött a magyarországi szalézi rend szerzeteseinek a száma, ugyanakkor manapság fiatalabb atyák szolgálják az Urat és segítik a rászoruló gyermekeket. Munka pedig van bőven, mert a fiatalok talán soha nem voltak olyan kiszolgáltatott helyzetben, mint modern világunkban. A szaléziak megerősödését hozhatja, hogy a rend történetének egyik legnagyobb beruházása zajlik: több mint kétmilliárd forintos támogatással megújul az óbudai központ, új rendház és oratórium épül.

Az elmúlt harminc évben megfeleződött a szerzetesek száma Fotó: Bach Máté

– Sokkal nehezebb ma megszólítani a fiatalokat, mint régebben vagy akár a szocializmusban – mondja határozottan Ábrahám Béla szerzetes atya, aki az óbudai szalézi központ átépítése miatt az Újpesten működő ideig­lenes tartományfőnökségen fogadja lapunk munkatársait.

A magyarországi szalézi rend korábbi tartományfőnöke emlékeztet arra, hogy az alapító, Bosco Szent János az első nehéz sorsú fiúval egy sekrestyében találkozott, és így indult el a műve. Hozzáteszi: manapság ugyanakkor hosszú éveket is eltölthetnének a sekrestyében, amire esélyük nyílhatna egy ilyen alkalomra. Ezt azzal indokolja, hogy régen más volt az egyház beágyazottsága és a társadalmi közeg, amelyben a rend működött. – Akkoriban hatásosabb volt az atyák hangja, meghívása, mert kevesebb volt a zaj az emberek körül.

Az elmúlt harminc évben megfeleződött a szerzetesek száma
Fotó: Bach Máté

Egyértelműbb volt mindenkinek, hogy mi az érték és mi nem, a meglevő keresztény családok megtartása könnyebb volt – teszi hozzá. Úgy tapasztalják, hogy manapság hatalmas a verseny a fiatalokért, akiket rengeteg információ, élmény ér.

Egy részük ugyanakkor kritikusabb tud maradni, megérzik, hogy valamire fel akarják őket használni. – Sokaknak elegük lett a nagy zajból, és kiléptek a virtuális térbe, ami biztonságosabbnak tűnik nekik, talán ott kevesebb a csalódás, a megbántás, és több a sikerélmény is. Az biztos, egy fiatalnak nem könnyű ma felnőni. Mi azonban utat tudunk nekik mutatni, ehhez viszont hitelesen kell érzékeltetnünk, hogy „nekem fontos, mi történik veled”.

Éppen ezért az iskoláinkban a nevelés az első, mert azt a fiatalt, aki tudja a helyét a világban, talpán áll és helyén van az esze, érdemes oktatni. Ő tényleg használni fogja a tudását. A szalézi gondolkodás a szabadidő-pedagógiára hajaz, valljuk, hogy a szabadság légkörében, előfeltételek nélkül kell együtt lennünk, a magunk szívét nyitva tartva, és közben a másik szívét is meg kell próbálni nyitogatni. Ez maga a csoda

– hangsúlyozza a szerzetes.

Fiatal novÍciusok

Ábrahám Béla atya kitér arra: nehéz dolguk van azoknak is, akik a szerzetesi pályára készülnek. Ők azok közül kerülnek ki, akik fiatalon megjelennek a rendben és különböző szolgálatokat vállalnak. Sokan közülük nem lesznek szerzetesek, talán papok sem, vagy más rendben teljesedik ki az életük. Az atya azonban azt tartja a legfontosabbnak, hogy mindannyian találják meg a hivatásukat és az életük értelmét.

Példaként megemlíti egy fiatal­ember esetét, aki szalézi szerzetesi pályára készült és akinek ő volt a novíciusmestere, de néhány évvel később a fiú lezárta ezt az utat. Szerelmes lett Ábrahám Béla egy lány tanítványába, a szerzetes atya megeskette őket, és azóta nyolc gyermekük van. Azt ugyanakkor nem vitatja, hogy ma lényegesen kevesebben vannak a szalézi rendben, mint a rendszerváltás után.

Akkor körülbelül nyolcvanan voltak Magyarországon, ma kevesebb mint negyvenen. Igaz, akkor az átlagéletkor jóval magasabb volt, míg Ábrahám Béla a maga 52 évével ma majdnem korelnök. – Ha jól végezzük a munkánkat, akkor a Jóisten áldásával talán többen mernek hozzánk csatlakozni, és bátran ki tudják mondani, hogy a fogadalmaknak, a lemondásoknak van értelmük – emeli ki bizakodva.

A szerzetes atya váratlanul meglepő kijelentést tesz, azt mondja, nagyon jó, hogy manapság nem túl előnyös papi, szerzetesi pályát választani, így a kalandorok, akik a rendszerváltás után nagy számban jelentek meg az egyházban, mára lemorzsolódtak.

A tapasztalatok szerint akkoriban sokan nem is tudták, mit keresnek az egyházban, nagy volt a kezdeti kavarodás, mára ez jó irányba változott. S ha egy fiatal ki akarja próbálni, hogy milyen a szaléziak között élni, az egy-két hétig megteheti. – A lemorzsolódásra két lehetőség van, egyesek maguk jönnek rá, hogy nem jó utat választottak és kilépnek, mások pedig úgy mennek el, hogy igazából maradniuk kellett volna.

Sőt az is előfordul, hogy valakit mi tanácsolunk el – mutat rá. A szalézi szerzetes kifejti, ha egy fiatal jelentkezik náluk, akkor a rövid, egy-kéthetes próba után jelölt lesz, majd kimegy egy évre Rómába a noviciátusba tanulni, addigra már tudnia kell olaszul.

Akad, aki már eddigre kilép. Ezután jön a posztnoviciátus, majd visszajönnek Magyarországra, és teljesítenek egy kétéves gyakorlati időszakot, többek között az ifjúság körében tüsténkednek. Végül örök fogadalmat tesznek vagy papok lesznek, érdekes, hogy sokan ezután, az első hét évben hagyják el a pályát. A fiatal papi évek nagy kihívást jelentenek.

Megerősödés

A szaléziak megerősödését hozhatja, hogy a rend történetének egyik legnagyobb beruházása zajlik. Több mint kétmilliárd forintos támogatással megújul az óbudai központ, új rendház és oratórium épül. Erre azért volt szükség, mert az oratórium és a tartományfőnökség régi épülete rendkívül rossz műszaki állapotban volt. A mostani fejlesztés 2017 elején kezdődött el a tervezéssel, a kivitelezési munkálatok pedig 2019 nyarán kezdődtek, akkor bontották el az ott álló romos épületeket. A beruházás várhatóan jövő tavasszal fejeződik be, és az újjáépült ingatlanokat 2021 nyarán vehetik használatba. A rend óvatosan fogalmaz, mert a régészek árgus szemekkel kísérik figyelemmel a munkálatokat.

Az új oratórium épület háromszintes átriuma egy közösségi tér lesz, ami nyitható üvegfallal kapcsolódik az udvarhoz. Az átriumhoz ötven fő befogadására alkalmas, minikonyhával ellátott, különválasztható tér is tartozik. Emellett az épületben helyet kap egy 150 fő befogadására képes, három részre osztható díszterem, valamint hét kisebb közösségi szoba.

A tartományfőnökség új épülete – összekapcsolva az óbudai rendházzal – 2104 négyzetméter alapterületű lesz. Az új épületrész emeleti szintjén helyezkednek el majd az irodák, a földszinten pedig egybenyitható tárgyalók kapnak helyet, amelyek munkaidőn kívül közösségi térként is szolgálnak a kápolna közösségének. Az épület pincerészében raktárak és egyéb kiszolgáló helyiségek kapnak helyet. Ha ez az ingatlan elkészül, akkor azt az épületet, ahol a tartományfőnökség jelenleg helyet kap, összenyitják a mellette talál­ható kollégiummal, amelynek így növekszik majd a befogadóképessége.

Bíznak a jövőben

A szaléziak nagyon várják, hogy elkészüljenek a fejlesztések, hiszen az oratórium kulcsszerepet tölt be a fiata­lokkal kapcsolatos munkájukban. Ábrahám Béla szerint ott olyan programokkal igyekeznek a fiatalok, a családok és a kisebb-nagyobb közösségek kedvében járni, mint a sport, a zene, a játék, a klubok és a közösségépítés. Lesz olyan terem az új oratóriumban, ahol kézműves-foglalkozásokat lehet majd tartani, edények kiégetésére alkalmas kemence is lesz benne.

Az épületben újra reggelit, vacsorát vagy akár tíz­órait tudnak majd adni a rászorulóknak, amit a szaléziak 2007-ben kezdtek el nagyon sok önkéntessel. A vacsoráztatást korábban korrepetálással és játékkal kötötték egybe, ezzel egy kicsit könnyebb volt megfogniuk a fiata­lokat.

Ennek köszönhetően a gyerekek nem mentek éhesen az iskolába vagy nem feküdtek le korgó gyomorral, s közben a munkatársak, önkéntesek, segítők megtalálták a helyüket a közösségben. A kezdeményezés olyan sikeres volt, hogy idővel az önkormányzat is mellé állt.

A szalé­ziak már nagyon várják, hogy gyerekzsivaj töltse be az új oratórium falait. Annak helyén jelenleg még hatalmas építési gödrök tátonganak, de munkások hada dolgozik azon, hogy jövő tavasszal, határidőre elkészüljön a fejlesztés, és az új oratórium megteljen élettel.