Nyolcéves korukban már kódolni tanulnak

Óriási az igény a piaci cégek által kisiskolásoknak szervezett robotika- és programozás-tanfolyamok iránt, hiszen a szülők már régóta átlátják a digitális kompetenciák fontosságát. A jövőben iskolai keretek között nyílik lehetőség arra, hogy minden diák hozzájuthasson ezekhez az eszközökhöz és a hozzájuk kapcsolódó ismeretekhez. A hagyományos informatikaórákat felmenő rendszerben felváltja a digitális kultúra tantárgy. Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése pedig már nyolcéves korban elkezdődik. Lapunk szakértői segítséggel utánajárt, milyen újításokat hoz a módosított Nemzeti alaptanterv (NAT) által életre hívott új tantárgy.

Fejleszti a logikus gondolkodást és a kreativitást Forrás: Havran Zoltán

Az ősztől átalakuló tantervi szabályozás egyik legizgalmasabb és ígéretesebb újdonsága az informatika tantárgy helyét átvevő digitális kultúra. Mindez nemcsak névváltozást jelent, hanem számos korábban nem tanított, új ismeretanyagot és módszertani korszerűsítést is. Az új tantárgy bevezetéséről a téma szakavatott pedagógusa, Takács Imre informatikatanár mesélt lapunknak.

A miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanára rámutatott, hogy míg eddig az informatika tanítása az alsó tagozaton csak választható lehetőség volt, mostantól a digitális kultúra oktatása a 3–4. évfolyamon kötelezően megkezdődik.

A tananyagban a kezdetektől fontos szerepet fog betölteni az algoritmizálás és kódolás, amelynek oktatását az utóbbi években más országok is megerősítették. – Ezek azok a kompetenciák, amelyek a XXI. században szükségesek a problémák digitális eszközökkel történő megoldásához, fejlesztik a logikus gondolkodást, a kreativitást és az együttműködést. A digitális kultúra tantárgyba tehát nem azért került bele a programozás, mert hiány van programozókból, hanem azért, mert az ehhez tartozó kompetenciákra ma már mindenkinek szüksége van – magyarázza a szaktanár, hozzátéve: a programozási feladatokban a gyerekek tapasztalati úton, kézzelfogható eszközökkel kapnak visszajelzést az utasítássorozat eredményéről. Ehhez a legkisebbeknél padlórobotokat, a felső tagozaton pedig fejlesztői céllal gyártott robotokat, mikrokontrollereket, mobiltelefonokat is használhatnak az órákon.

A másik újdonság, hogy megjelenik a robotika. – Talán érdemes megjegyezni, hogy nagyon sok piaci cég szervez kisiskolások, iskolások részére robotika-, illetve programozás-tanfolyamokat, és ezekre óriási az igény, hiszen a szülők is átlátják fontosságát. Miért ne juthatna hozzá ehhez a tudáshoz minden diák? – teszi fel a kérdést Takács Imre. Elmondása szerint a tananyag három fő téma köré fog szerveződni. Az első a digitális írástudás, amely alatt szöveges dokumentumok, prezentációk készítését, képek, hangok és videók rögzítését, ábrák készítését, képek javítását kell érteni. A második fontos terület a gyakorlati problémák megoldása, ezt az adatok táblázatos elrendezésével, adatbázis-kezeléssel, algoritmusok megfogalmazásával, esetleg a program előállításával tanulhatják a gyerekek. A harmadik terület pedig az információs technológia, vagyis a webes és a mobileszközök (mobiltelefon, tablet, okosóra, e-book-olvasó) használata, a robotika alapja.

Fejleszti a logikus gondolkodást és a kreativitást
Fotó: Havran Zoltán

– Nagyon fontos, hogy a tanuló már kisiskoláskortól kezdve tisztában legyen a veszélyforrásokkal, beleértve a túlzott eszközhasználatot. Elengedhetetlen továbbá, hogy életkori sajátosságaiknak megfelelően felkészüljenek az elektronikus világ szolgáltatásainak észszerű használatára, valamint a digitális állampolgársággal együtt járó kötelezettségeik (például adóbevallás ügyfélkapun át) teljesítésére is – hangsúlyozta a pedagógus.

Kitért arra is: az új NAT fontos célkitűzése, hogy az elméleti háttér mindig adott feladathoz kapcsolódóan és lehetőleg csak a szükséges mértékben jelenjen meg. A hangsúly a gyakorlaton lesz, minél több érzékszervi megfigyeléssel, játéktevékenységgel.

Ami az iskolák felszereltségét illeti, Takács Imre optimista. – Pontos adatokkal ugyan csak a fenntartók rendelkezhetnek, de azt biztonsággal ki tudom jelenteni, hogy az utóbbi években uniós pályázatok keretében nagyon sok iskola kapott laptopokat, robotokat és egyéb digitális eszközöket (pl. 3D-s nyomtatók, lézervágók, tabletek). A kollégáknak lehetőségük volt továbbképzéseken is részt venni. Nagyon sok olyan helyi példával is találkozhatunk, mint például a Váci Tankerületi Központ által kialakított Kóspallagi Alkotó Műhely, ahol a legmodernebb eszközök állnak a helyi iskolák részére. Minden iskolának érdemes tudnia azt is, hogy Magyarországon már beszerezhető és mindössze néhány ezer forintos eszköz a micro:bit, amelyet a BBC fejlesztett ki az angol gyerekeknek a digitális kultúra tantárgy ottani megfelelőjéhez. Tény, hogy ez egy viszonylag forrásigényes terület, de úgy látom, a megfelelő eszközpark egyre inkább megjelenik az iskolákban – vélekedett a szaktanár.