Sokan érzik úgy, hogy megsebezték az igazságérzetüket. Ők nem tartják igazságosnak, hogy egy egész települést lehet büntetni a kisebbség kisebbségének vélt vagy valós sérelmeiért – mondta napirend előtti felszólalásában a gyöngyöspatai perről Horváth László.
A fideszes képviselő hozzátette, azt sem értik sokan, hogy hogyan kaphatnak pénzbeli kártérítést azok, akik kényszerítették a többséget, hogy kihátráljon saját iskolájából, miért jár kártérítés azoknak, akik miatt sem tanítani, sem tanulni nem lehetett. Szerinte az ügy egy olyan modellt állít középpontba, ami azt üzeni, hogy aki nem tiszteli tanárait és nem tanul, az sok pénzhez juthat.

Fotó: Mirkó István
– Persze csak akkor, ha majd jön egy jogvédő szervezet, amit külföldről pénzelnek – fogalmazott Horváth, hozzátéve, hogy ebben az esetben is „Soros György a donor”. A politikus kijelentette: a pénzszerző akció és a szegregáció a jogvédő szervezet számára csak ürügy, a cigány családok pedig csupán eszközök voltak annak érdekében, hogy újra rasszizmussal vádolhassák meg és a vádlottak padjára ültethessék Magyarországot, amellyel szemben ki akarnak csikarni valamiféle büntetőeljárást.
Szankció vár Hadházyra
Az ülés első felében Hadházy Ákos független képviselő egy Stop propaganda! feliratú molinót eresztett le a karzatról. Kövér László házelnök jelezte: értékeli, hogy Hadházy nem saját, gigantikus méretű névjegykártyáját lógatta le, ám ezzel attól még megzavarta az ülést, így kitiltotta az ülésteremből. Közölte, a későbbi szankciókról tájékoztatja a házbizottságot. Ezen felbuzdulva az ellenzéki pártok bejelentették, közös beadványban kérik az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg az országgyűlési törvény és a házszabály módosításait. A képviselők szájzártörvénynek nevezték a szabályozást, melynek célja, hogy megfélemlítsék, meghátrálásra kényszerítsék az ellenzéki képviselőket. Közölték, komoly alkotmányossági aggályok merülnek fel, mert a jelentősen szigorított szankciók hatásukban alkalmasak lehetnek az egész képviselői munka ellehetetlenítésére.